A Vatikáni Rádió tudósítása nyomán bejárták a nemzetközi katolikus sajtót Ferenc pápa csütörtök délelőtti beszédének szavai, amelyeket a 68. Nemzeti Liturgikus Hét résztvevői előtt mondott el.
A Vatikáni Rádió tudósításának már a főcíme is ez: "Ferenc pápa: a liturgikus reform visszafordíthatatlan" (lásd ugyanezt pl. olaszul, angolul, és magyarul).
Nem sokkal a tudósítások megjelenése után azonban megjelentek azok a hangok, akik a Szentatya teljes beszédének leirata alapján kétségbe vonták a Vatikáni Rádió eredeti tudósításának pontosságát és hitelességét (lásd pl. ITT, ITT, és ITT).
A Vatikáni Rádió olasz és magyar kiadásának beszámolója is rögtön ezzel a mondattal indít: "Bizonyossággal és a Tanítóhivatal tekintélyével megállapíthatjuk, hogy a liturgikus reform visszafordíthatatlan."
Ferenc pápa beszédének teljes szövegéből kiderül, hogy ez önálló mondatként nem hangzik el a Szentatyától (ahogy látni fogjuk, valójában sehogysem). Erre a Vatikáni Rádió különféle nyelvű tudósításaiból még rá lehet jönni, mivel a tudósítások később idézik a teljes mondatot, amiben az önálló mondattá kiemelt rész szerepel.
Ami azonban a tudósításokat vita tárgyává tette, nagyban annak is köszönhető, hogy a pápai beszéd e mondatot közvetlenül megelőző részéről a Vatikáni Rádió felületei csak szétszabdalt idézetekkel, saját összefoglalót közöltek - ami a kritikusok szerint nem adja vissza a Ferenc pápától ténylegesen elhangzottakat.
Elővettük tehát a Szentatya beszédének eredetijét, és a vonatkozó résznek elkészítettük a saját fordítását. A vitás pontok miatt a fordításunkban a lehető legjobban törekedtünk a szószerintiségre, akkor is, ha a mondatszerkesztés stilisztikája így nem a lehető legkönnyebben emészthető.
Ferenc pápa beszédében mindenekelőtt a liturgikus reform tényleges tanítóhivatali megnyilatkozásait vette sorra, a Sacrosanctum Conciliumig bezárólag, megemlítve még azokat "a liturgikus könyveket", amelyeket e zsinati konstitúció alapján "Boldog VI. Pál pápa kihirdetett". Önmagában már ennek elemzése is külön bejegyzést ér meg, amit fontossága ám sajnálatosan kevéssé közismertsége okán még jóval Ferenc pápa beszéde előtt közzétettünk.
Közvetlenül e tanítóhivatali megnyilatkozások áttekintése után Ferenc pápa azonban egy befejezetlen, jelenleg is zajló folyamatról beszél: "A gyakorlati megvalósítás, amelyet az adott országok püspöki konferenciái vezetnek, még mindig folyamatban van".
A kérdéses rész ezután következik (a fordításunk alapjául szolgált eredeti szövegrészt keresd itt, vagy a hivatalos angol változatát itt):
A II. Vatikáni Zsinat határozatai alapján megreformált könyvek olyan folyamatot indítottak el, amihez idő kell, hithű fogadtatás, gyakorlati engedelmesség, okos celebrálói megvalósítás, mindenekelőtt a felszentelt szolgálattevőktől, de más szolgálattevőktől is, énekesektől és mindazoktól, akik a liturgián résztvesznek. Igazság szerint tudjuk, hogy a pásztorok és hívek liturgikus képzése egy olyan kihívás, amivel újra és újra szembe kell néznünk. [Itt egy alátámasztó idézet következik Boldog VI. Pál pápától]
És ma még mindig munkára van szükség ebbe az irányba, különösen a liturgikus reform által hozott döntések okainak újrafelfedezésében, túllépve a megalapozatlan és felszínes olvasatokon, részleges elfogadásokon, és azokon a gyakorlatokon, amik eltorzítják. Nem arról van szó, hogy a reformot újragondoljuk a döntései felülvizsgálatával, hanem megismerjük a mögöttes okokat, a történeti dokumentáción keresztül is, magunkévá tesszük az inspiráló elveit és megtartjuk azt a rendet, ami uralja. Ezután a tanítás, ezután a hosszú út után állíthatjuk bizonyossággal és tanítóhivatali tekintéllyel, hogy a liturgikus reform visszafordíthatatlan.
A Vatikáni Rádió erőteljes sugalmazása nyomán a jóhiszemű kommentátorok a hírről úgy számoltak be (egy eklatáns példát láss a Rome Reportsban), mintha Ferenc pápa az utolsó mondattal itt-és-most a pápai tekintélyét felhasználva tévedhetelen kijelentésben rögzítené a liturgikus reform lezárultát és megkérdőjelezhetetlenségét. A felsorolt tanítóhivatali megnyilatkozások (a sorban utolsóként a Sacrosanctum Concilium zsinati konstitúcióval) valóban lezárultak és megkérdőjelezhetetlenek. Csakhogy mint a beszéd kontextusából is világos, ez nem igaz a reformok tényleges megvalósítására, ami még mindig megvalósulatlan, még mindig folyamatban van, és aminek még mindig nyitott kérdései vannak - mint pl. a régi és új rítus egymáshoz való viszonya, vagy a nép felé misézés és a kézbe áldozás helyessége, ahogy ezekre maga XVI. Benedek pápa, újabban pedig az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció prefektusa, Robert Sarah bíboros (és az ő nyomán pl. Raymond Burke bíboros) hitelesen és tekintéllyel rámutattak.
Az eredeti szöveg alapján erőteljesen úgy tűnik, hogy Ferenc pápa nem a jelenre, hanem egy jövőre vonatkozó állítást tett: a tanítás már megvan, a megvalósítás hosszú útja azonban még előttünk áll, és csak e kettő UTÁN mondhatjuk MAJD "bizonyossággal és tanítóhivatali tekintéllyel, hogy a liturgikus reform visszafordíthatatlan".
A Vatikáni Rádió különböző nyelvű felületeinek egyes (sajnálatos) problémáival korábban is foglalkoztunk már:
A Vatikáni Rádió magyar munkatársa kiegészítgeti a pápa üzenetét
A magyar Vatikáni Rádió tovább rontja Lombardi atya nyilatkozatát a “háttal misézés” kérdésében
Nők az oltárnál: a Vatikáni Rádió német adása ismét provokálja a hívő katolikusokat
E médiumnak a tudósításai leginkább liturgikus témákban, mint a fenti példák is mutatják, nagy óvatossággal kezelendők.
Hogy azonban a kérdéses pápai beszédrésznek melyik olvasata a helyes, logikus, és hiteles (ti. a Vatikáni Rádió felületeié, vagy az azt vitatóké), ennek eldöntését az olvasóink belátására bízzuk. A kérdés eldöntéséhez az értő olvasóink segítő hozzászólásait örömmel vesszük.
