Magyarázó levelet adott ki a Hittani Kongregáció a világ püspökei számára, amelyben a Kongregáció prefektusa, Luis Ladaria bíboros, az átírt KEK 2267 pontban közölt tanítás folytonosságát próbálja bizonygatni az Egyház eddigi tanítóhivatali megnyilatkozásaival. [A levél magyar nyelvű fordítását nem készítjük el, mivel az bizonyosan elérhető lesz hamarosan hivatalos forrásból is. A levél idegen nyelvű változatai azonban IDE KATTINTVA megtalálhatóak a Vatikán saját, hivatalos honlapján. - FRISSÍTÉS 08.06.: Megjelent magyar fordítás is.]
A Kongregáció levele az új tanítás folytonosságát kizárólag Szent II. János Pál és XVI. Benedek pápa megnyilatkozásaival próbálja igazolni. Ezekben a két előző pápa a halálbüntetésnek a mai társadalmi körülmények közötti nélkülözhetőségét és (csakis) ebből következően a mai alkalmazásának embertelenségét állították. A pápák fenntartották azt is, hogy a halálbüntetésről a körülményektől függően lehetnek az általuk képviselttől eltérő vélemények, mivel a halálbüntetés alkalmazása önmagában, a belső természeténél fogva nem erkölcstelen cselekedet, csupán a körülmények és szándék tehetik azzá.
A Hittani Kongregáció levele az új KEK 2267 folytonosságának bizonygatásában ugyanazt a logikai csúsztatást követi el, amit maga a KEK 2267 átirata is. Az új KEK 2267 második bekezdésében közölt érvek ugyanis nem indokolják a KEK 2267 harmadik bekezdésében közölt tanítást: míg a második bekezdés a társadalmi körülmények megváltozását nevezi meg az új tanítás indokaként, addig a harmadik bekezdésben szereplő tanítás már a halálbüntetés belső természetének sajátos minősítésével mondja ki annak összeférhetetlenségét az Evangéliummal. A harmadik bekezdés állítása ezért minőségi és logikai ugrást jelent a második bekezdés állításaihoz képest, amelyekkel így az, indoklásként, nem alátámasztható.
Hasonlóan, az az állítás, hogy "az Evangélium fényében" "a halálbüntetés megengedhetetlen, mivel az a személy sérthetetlensége és méltósága elleni támadás", nem vezethető le, és nem is áll folytonosságban az előző két pápa tanításával, akik tagadták, hogy a halálbüntetés a körülményektől függetlenül megengedhetetlen és "a személy sérthetetlensége és méltósága elleni támadás" lenne, ahogy tagadták azt is, hogy a halálbüntetés a körülményektől függetlenül összeférhetetlen lenne az Evangéliummal.
Azt, hogy Ferenc pápa tanítása tudatos szakítást jelent az Egyház korábbi tanításával a halálbüntetésről, valamint hogy a halálbüntetés helytelenségét Ferenc pápa nem a megváltozott társadalmi körülményekkel indokolja, ugyanaz a beszéde igazolja, amely a KEK 2267 új változatának hivatkozásául is szolgált. A 2017. októberi beszédében ugyanis Ferenc pápa visszamenőlegesen, az Egyház teljes múltjára vonatkozóan elítélte a halálbüntetés bármikori, bármilyen körülmények közötti jóváhagyását, mint ami ellentétes az Evangéliummal.
Kiemelten ajánljuk (2017.10.12.): 
Új szál az "Amoris Laetitia" válságban:
Ferenc pápa a halálbüntetésről téved
Kapcsolódó cikkeink:
- A teljes cikklistánk a halálbüntetésről
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2018.08.04. 10:30:06
FILTOL · http://hulyekkimeljenek.blog.hu/ 2018.08.04. 11:33:45
rasztaszív 2018.08.04. 12:18:23
satie · http://321.hu/sas 2018.08.04. 14:11:25
-JzK- 2018.08.04. 14:49:17
"Vajon erkölcsileg elfogadható-e a halálbüntetés?
Válasz:
Igen, a halálbüntetés természetjogilag teljes mértékben elfogadható.
Magyarázat:
Az idő a változás mértéke.
A változás a lehetőségből a ténylegességbe való átmenet.
Az olyan változást, amely az ember szabad akaratától függ, erkölcsi cselekedetnek hívjuk.
Erkölcsileg akkor helyes egy szabad akarattól függő emberi cselekedet, ha eléri természetadta célját, illetőleg a célját az emberi szabad akarat meg nem gátolja.
Mivel Istenben a létezés és a jó kölcsönösen felcserélhető – Ő lényege szerint jó –, az isteni örök törvény (lex divina aeterna) Isten örök elhatározását jelenti az általa teremtett világról.
Isten eme örök törvénye mintájára alkotta meg az egész világot, s a világ belső létviszonyait szabályozó természettörvényt (lex natura). E természettörvény az ember lelkiismeretén, mintegy „szíve köldökén”, szellemi lelkének közvetlenül Istentől való teremtését jelző anyajegyén keresztül szól: „tedd a jót, kerüld a rosszat.” Ez a belső hang megdicsér, ha konkrét jót teszünk, és vádol, ha konkrét rosszat teszünk. A természettörvény értelmünk segítségével felismerhető, a dolgok belső létviszonyait eszünk segítségével megismerhetjük.
Azonban az első emberpár akaratszabad döntése révén szakított Istennel, s ennek következtében az eredeti emberi állapot megroncsolódott:
a) elveszítettük a megszentelő kegyelmet (az isteni életben való részesedést);
b) értelmünk elhomályosult (nehezen ismerjük föl az igazságot, és tusakodunk ellene);
c) akaratunk rosszra hajló lett (erkölcsi erőfeszítést kíván a jó megtétele);
d) sokat kell szenvednünk, végül meg kell halnunk.
Ez a nyomorúságos állapot általános tapasztalata az emberiségnek. Ebből csak két következtetés vonható le:
a) vagy nincs mindenható és jóságos Isten;
b) vagy a vele való kapcsolat az ember eredeténél megsérült, amely természetszerűleg minden emberre átered. Ezt hívjuk eredeti bűnnek.
Mivel a „világ hangja” sokszor erősebb mint a lelkiismeret halk fuvallata, s mivel mi is sokszor édeni bujkálásba kezdünk hangja hallatán, ezért Isten maga is tételesen törvényt nyilatkoztatott ki (tízparancsolat) – ezt hívjuk tételes isteni törvénynek (lex divina positiva). Így az emberiség jelen létállapotában az örök isteni törvénynek két változatlan – tértől és időtől független – megnyilvánulási alakja van:
a) közvetett – ez a természettörvény (lex natura);
b) közvetlen – ez a tételes isteni törvény (lex divina positiva).
Az emberi jogalkotó által felállított tételes emberi törvényeknek (lex humana positiva) negatív normája a természettörvény és a tételes isteni törvény. Azaz értelmileg belátható, hogy nem lehet igazságos a liberális demokráciák által hirdetett „autonóm” (Istentől és az általa teremtett természettől független) erkölcs és törvénykezés.
Mit mond a természettörvény és a tételes isteni törvény a halálbüntetésről?
A természettörvény tiltja az ártatlan emberi élet szándékos kioltását.
A tételes isteni törvény is hasonlóan szól, a Tízparancsolat kifejezetten tanítja, hogy ne gyilkolj.
Fontos itt megjegyeznünk, hogy mind a természettörvény, mind a tételes isteni törvény az ártatlan emberi élet szándékos kioltását, a gyilkosságot tartja tárgyilag (objektíve) súlyos bűnnek. Az emberölés ugyanis nem bűn anyagában. Amennyiben a törvényes hatalom (potestas legitima) bizonyos súlyos bűnök (szándékos emberölés, nemi erőszaktevés, hazaárulás) esetén halálbüntetést hajt végre, erkölcsileg helyesen jár el. Az emberi bírónak kötelessége ugyan, hogy a büntetés nevelő (pedagógiai) is legyen a megtorló (vindikatív) mellett, azonban csak addig a határig, ameddig ez lehetséges.
Felmerülhet a kérdés, hogyan fér ez össze Jézus Krisztus akaratával, az ellenségszeretettel, amit kifejezetten megparancsolt? Nem írta felül Jézus Krisztus mindezt?
Először is meg kell határoznunk a szeretetet. „Isten a Szeretet.” – mondta a szeretett tanítvány, Szent János apostol. Istenben a három létalany egymásbalevés (perichorésis) áll fenn. Azaz a Szentháromság maga „a” Szeretet! Az Atya öröktől fogva kiüresítve magát teljesen a Fiúnak adja át egész valóját, s a kettejük közötti kapocs is Személyt képez. Minden szeretetben hárman vannak: a Szerető, a Szeretett, és maga a Szeretet. „Ha látod a Szeretetet, látod a legszentebb Háromságot” – tanította Szent Ágoston.
A szeretet így nem más, mint létakarat: jó, hogy vagy! Isten nem bánja meg adományait, ezért is tartja létben az elkárhozott lelkeket is! Azonban míg az isteni Szeretet tüze a mennyeieknek örök boldogság és melegség, addig az elkárhozottaknak iszonytató tűz.
Az emberszeretet, így az ellenségszeretet nem más, mint ez: azt akarom, hogy Isten akarata teljesedjen be minden felebarátomon!
-JzK- 2018.08.04. 14:50:00
Az emberi bíró csupán a külsőről ítél, arról viszont köteles, különben anarchiába süllyedne a társadalom. Az emberi bírónak nem kötelessége és végelemzésben emberileg lehetetlen is mérlegelnie a nyilvánvalóan súlyos külső cselekedetek esetén minden körülményt.
A „sötétnek” hazudott középkorban is kimondták, hogy egy megégetett eretnek, gyerekgyalázó, erőszakoskodó vagy rablógyilkos belsejéről, azaz arról, hogy elkárhozott-e vagy sem, nem ítélhetünk. Fönnállhat bárkinél a legyőzhetetlen tudatlanság lehetősége.
A szeretet így nem érzelmi, hanem akarati kérdés, nem szimpátia vagy antipátia kérdése.
Azt követeli meg tőlünk, hogy szándékosan ne hagyjunk ki senkit sem a minden ember lelki üdvéért mondott imádságunkból, függetlenül attól, hogy az illető embert utáljuk-e vagy sem. Így, ha a végső ítélkezést Istenre bízzuk, nem vétünk a szeretet parancsa ellen. Ennyiben más a keresztény álláspont a talmudista zsidó és az iszlám semita vallásosság felfogásán, akik ellenségeiket a pokolba kívánják.
Az emberi bírónak azonban nem feladata erről liberális lelki onanizálást folytatnia, hanem kötelessége a külső cselekedeteket megítélni, és azokat igazságosan büntetni vagy jutalmazni.
Sokan hivatkoznak álságos módon az emberiességre, az emberélet sérthetetlenségére. Azonban ez csupán a liberális demokrácia képmutatása. Irgalmasság címén, mint báránybőrbe bújt farkasok, irgalmatlanok: a gyilkosok és más közönséges bűnözők emberi méltóságát az ártatlan emberek méltósága fölé helyezik.
Miközben minket – „nyilasokat, és más gonosztevőket” – önkényuralommal vádolnak („önkényuralmi jelképek”) demokratáink, a legképmutatóbb önkényuralmat valósítják meg. Önkényesen szembemegy tételes törvényhozásuk a természettörvénnyel és a tételes isteni törvénnyel az állam abszolút autonóm voltára, „világnézeti semlegességére” hivatkozva. Mint említettük, sem a természettörvény, sem a tételes isteni törvény nem pozitív, hanem negatív normája a tételes emberi törvénynek. Mikor előbbiektől elválasztják „törvényeiket” demokratáink, természetellenes módon a társadalmat aknázzák alá, hazaárulást követnek el, amiért a legsúlyosabb büntetést, halált érdemelnek.
Van-e visszatartó hatása a halálbüntetésnek?
Igen, van visszatartó hatása a halálbüntetésnek.
A bűnt büntetni kell, és összhangba hozni a nevelés-gyógyítás elveivel, ameddig az lehetséges. Azonban az az ember, aki embert öl, kiállította magáról a legrosszabb bizonyítványt: nem ismer se Istent, sem embert. A legprimitívebb személyiségjegyekkel rendelkező bűnözők egy részét csak a halálbüntetés elrettentő hatása tartja vissza. Ez készteti előny-hátrány mérleg készítésére, így a halálbüntetésnek komoly visszatartó ereje van. Ellenvetésként fölmerülhet, hogy ahol halálbüntetés van, ott is van súlyos, életellenes büntetés. Világos, hogy semmilyen büntetési tétel sem képes minden bűnt meggátolni. Azonban a jogalkotónak az átlagot kell figyelembe venni a törvényhozásnál. Egy példával szemléltetjük. Az emberek 10%-a semmilyen körülmény között sem lopna, ha ezt az állam ténylegesen nem üldözné és nem is büntetné, akkor is képtelen lenne lopni. A társadalom 80%-át az állam üldöző és megtorló törvénykezése tartja vissza minden körülmény között attól, hogy lopjon. 10%-t semmilyen törvény nem tartja vissza. Azonban arra nem lehet hivatkozni, hogy 10%-ot semmilyen törvény nem tart vissza a lopástól, így ez a törvény felesleges és nincs preventív hatása. "
-JzK- 2018.08.04. 14:50:47
A halálbüntetés visszafordíthatatlansága és a bírói önkény lehetősége nem érv ellene?
Nem, a halálbüntetés ellen nem érv annak visszafordíthatatlansága és a bírói önkény lehetősége.
Ráadásul ez az érv a demokraták szájából a legnagyobb képmutatás, hisz ők törvényileg biztosítják az ártatlan, méghozzá a legártatlanabb és legkiszolgáltatottabb emberi élet kioltását az abortusz és az aktív eutanázia „legalizálásával”.
A halálbüntetés visszafordíthatatlansága (irreversibilitas) ellen fölhozható, hogy a siralomházi idő ellenére is ártatlanul kivégzettek száma nagyságrendileg kevesebb, mint azon ártatlan embereké, akik a halálbüntetés elrettentő hatása, illetve a visszaeső bűnözők kivégzése folytán menekültek meg.
A bírói önkény érve pedig olyan, mintha valaki arra hivatkozva szeretné a férfiak kasztrálását bevezetni és a házasságot betiltani, hogy a férfiak egy része úgyis megcsalja a feleségét. Az eseti szabálytalanság nem érv az általános joggyakorlat ellen!
Fölmerülhet az a megoldás is, hogy a súlyos bűncselekmények esetén tényleges életfogytig bűnhődjön. Mindezt – érvelnek mellette – a gyógyító igazságosság is megköveteli. Lehetősége van megbánni bűnét és megtérnie. Ez ellen fölhozható, hogy kriminálstatisztikailag tényleges – gyümölcsöző – megbánást és javulást a súlyosan életellenes bűnelkövetők és visszaeső bűnözők a legkisebb esetben (pár %) mutatnak, viszont a jogalkotónak az általánost kell figyelembe venni. Álságos és álkeresztény „érv” az is, hogy így „a bűnbánattól és a megtéréstől” megfosztjuk az illetőt. Az ilyen ember úr a zárkában, hatalmas pénzösszegbe kerül eltartása és biztosítása, ugyanis a legszigorúbban kell ahhoz őriztetni az ilyen személyeket, hogy meg se kíséreljék a szökést. Azonban ez esetben is annyira eldurvulhat a lelkük, mivel már súlyosabb büntetés ki nem szabható rájuk, hogy megpróbálja ártatlan fegyőr(ök) élete árán is a szabadulást.
Igazi megtérések a bitó árnyékában történtek. Mikor már bizonyos, hogy itt hagy az ember mindent, akkor számol el önmagával a siralomházban. Emlékezzünk a jobb lator esetére! Két rablógyilkost feszítettek meg Jézussal, egyet jobbról, a másikat balról. A bal lator Istent káromolta és kérte Jézust, szabadítsa meg önmagát és őket is, ha ő az Isten Fia. A jobb lator csendességre intette megátalkodott társát: „Mi jogosan bűnhődünk, ő azonban ártatlanul. Emlékezzél meg reám, ha Atyád országába térsz!” Jézus nem javította ki őt, mint valami bárgyú hippi, hogy „nem, ártatlanul szenvedsz”, hanem azt mondta: „bizony, még ma velem leszel a Paradicsomban”.
Erre korunkban is van példa! Jacques Fesch francia fiatalember milliomos ateista családban nőtt fel, mindene megvolt, mindent kipróbált, unta életét. Gondolta, milyen jó buli lenne bankot rabolni. Halálosan megsebesített egy kislányát egyedül nevelő rendőrt. Halálra ítélték és kivégezték. A siralomházban megtért, megkeresztelkedett és meggyónt. Nem kért kegyelmet önmagára, tudta, jogosan bűnhődik, s kivégzésével is vezekel bűnéért.
A tételes isteni törvény kifejezetten tanítja bizonyos súlyos bűnök esetén a halálbüntetés alkalmazását.
Az Ószövetség kifejezetten vallja, hogy „aki embervért ont, annak ontsák vérét!” (Ter 9, 6).
Ezen a ponton az Újszövetség sem bírálja fölül a mózesi törvényt: „Ha gonoszat teszel, félj, mert a felsőbb hatalom nem hiába visel kardot. Isten eszköze ugyanis, hogy végrehajtsa az ítéletet a gonosztevőn.” (Róm 13, 4).
Izajás próféta így int: „Ha kegyelmet kap az istentelen, nem tanulja meg az igazságot. Az igazak földjén is gonoszságot művel, s nem törődik az Úr fölségével.” (Iz 26, 10).
Tételünket bizonyítottnak tekintjük, s valljuk XII. Piusz pápával: Opus iustitiae pax. (A béke az igazságosság gyümölcse.)
(Vö. Fekete Káté)
-JzK- 2018.08.04. 14:51:57
Válasz:
Igen, a halálbüntetés keresztény szempontból elvileg elfogadható.
Magyarázat:
A kereszténység túllépett a „szemet szemért, fogat fogért” ószövetségi elven, és mindenestül az ellenségszeretet mellett köteleződött el. De vajon bosszúnak nevezhető-e a halálbüntetés, és vajon az ellenségszeretet gyümölcse-e a gyilkos kímélete? A kérdés higgadt tárgyalást igényel, és nem lehet, nem szabad soha vérgőzös lincshangulatot keltve gondolkodni róla. El kell azonban oszlatni egy hiedelmet: a halálbüntetés elvben nem sérti Isten törvényét és általában az Isten által felállított erkölcsi rendet. A gyakorlati visszaélés az egyedi eset, ill. személy erkölcstelenségét bizonyítja, nem lehet a halálbüntetés erkölcstelensége melletti érv.
A Katolikus Egyház Katekizmusa így tanít: „A társadalom közjavának megőrzése megkívánja, hogy ártalmatlanná tegyék a támadót. E téren az Egyház hagyományos tanítása elismeri a törvényes közhatalom jogának és kötelességének jogosságát, hogy szigorú büntetést szabjon ki az elkövetett bűntény súlyosságának arányában, nem zárva ki rendkívül súlyos esetben a halálbüntetést sem.” (KEK 2267)
De mi az, hogy rendkívül súlyos eset?
Nem csak a tömeggyilkosság, hanem az is, ha joggal feltételezhető, hogy a bűnös újra fog gyilkolni.
Mikor lehet ilyet feltételezni?
A szándékos, nem véletlenül, gondatlanságból, esetleg hirtelen felindulásból és nem elmebeteg által elkövetett gyilkosságnál. Igaz ugyan, hogy ez feltételezés, de erre a feltételezésre a szándékos gyilkosságot elkövető maga adott alapot, tudatosan végrehajtva a legsúlyosabb bűntettet. Ezzel maga állított ki önmagáról bizonyítványt: Nem tisztelek egyetlen törvényt sem, hiszen a legfőbb törvényt (ártatlan élet) sem tisztelem. Nem ismerek sem Istent, sem embert; nem állhat utamba sem isteni, sem emberi törvény.
A halálbüntetés olykor a társadalom védelme és önvédelme: ui ha egy gyilkost elkapnak, majd évek múltán elengednek, és ő újra gyilkol, akkor az is felelős, aki elengedi az ilyen bűnöst. Nem bűnrészes-e maga a törvényalkotó abban, hogy újabb gyilkosság történt? Erre az sem kielégítő válasz, hogy a gyilkost valóban életének fogytáig börtönben kellene tartani. Itt ui. nem csak az a kérdés, hogy miért a társadalom tartsa el részben saját költségén a gyilkost, hanem az is, hogy nem fog-e az ilyen ember a börtönben is gyilkolni? (Lehet, hogy újabb áldozata egy esetleg ártatlan fogvatartott vagy egy fegyőr lesz.) Ha a legsúlyosabb büntetés a ténylegesen életfogytiglani, akkor az így büntetett ember már rosszabb helyzetbe nem kerülhet. Nem akar-e majd az ilyen súlyosan torzult lelkű ember a legteljesebb erőszakkal élére állni a börtönhierarchiának? A primitív személyiség ui. a magasztos erkölcsi megfontolásokra általában alig fogékony. A félelem (elrettentő példa) tartja vissza elsősorban a rossztól. Ha a statisztika ellenpéldáira gondolunk, hogy ti. a halálbüntetést megtartó államokban sem kisebb az életellenes bűncselekmények száma, akkor azt is figyelni kell, hogy vajon miért pont azokban az államokban tartották meg a halálbüntetést, amelyekben? Nem volt-e ott eredetileg sokkal nagyobb a gyilkosságok és az egyéb súlyos bűncselekmények száma? Nem lehetséges-e, hogy csak a halálbüntetés fenntartásával tudnak ma is hasonló büntetési rátát felmutatni, mint a kevésbé húsbavágó eszközökkel élő államok?
Ha a bosszútól félünk (amit tilt az Újszövetség), fontoljuk meg Platón szavait:
„Egyetlen okos ember sem büntet azért, mert valaki bűnt követett el, hanem azért, hogy még egyszer ne kövessen el.”
Platón a büntetésnek csak a pedagógiai funkcióját emeli ki, de ez a halálbüntetésre is alkalmazható: Azért kell így büntetni, hogy a gyilkosság gondolatával játszó emberek ne kövessék el azt, amire hajlamaik késztetik őket, és az igazi megtorlástól való félelem előny-hátrány mérleg készítésére serkentse őket. Sok fegyenc örömmel van börtönben (ott úr a zárkában, kint meg esetleg hajléktalan és az étkezése is bizonytalan), s az ilyenek esetében inkább vonzó tényező, semmint visszatartó erő a szabadságvesztés.
A halálbüntetést megkívánja a büntető igazságosság is. Az Egyház pontosan kifejti, hogy a megtorló igazságosság csak azt tekinti, hogy a bűn elnyerje méltó büntetését, de ettől nem választható el a gyógyító igazságosság, amely figyel a személyre is. A szándékos, előre megfontolt emberölést elkövető ember már gyakorlatilag gyógyíthatatlan, itt már csak a megtorlás jöhet számításba. A megtorlás tudata azonban a bűn elkövetése előtt állókra még „gyógyítólag” hathat. XII. Piusz pápa tanítása szerint „az Egyház elméletben fenntartja a kettős típusú büntetést, azaz a vindikatív (megtorló) és gyógyító büntetés eszméjét”.
-JzK- 2018.08.04. 14:52:49
Lényeges különbség, ha valaki elvileg tagadja a halálbüntetés lehetőségét, vagy csak gyakorlati megfontolások miatt (pl. tévedés esetén jóvátehetetlen) tartja szükségesnek a felfüggesztését. Ez azonban nem elvi, hanem módszertani kérdés. Mert a tévesen kivizsgált ügyek után hozott halálos ítéletek ártatlan áldozatainak bizonyosan kisebb a száma, mint a visszaesésből származó gyilkosságokból fakadó áldozatok tömegeinek. Ha valaki azzal érvel a halálbüntetés ellen, hogy az élet ura csak az Isten, és neki van joga azt elvenni, akkor az Ószövetség szemléletével közelít a kérdéshez, holott az Ószövetség alkalmazta a halálbüntetést. Ha valaki azzal érvel a halálbüntetés indokolt alkalmazása ellen, hogy az életet tisztelni kell, akkor ez éppen a megrögzött gyilkosra fordítható vissza: azoknak az embereknek az életét is tiszteletben kell tartani, akik fenyegetettek a gyilkos életben maradása által. Aki pedig az emberi méltósággal érvel, az más oldalról kezdi ki az emberi méltóságot, s érvelésének nem sok köze van a hithez.
Igazolás:
Az Ószövetség kifejezetten vallja, hogy „aki embervért ont, annak ontsák vérét!” (Ter 9: 6).
Ezen a ponton az Újszövetség sem bírálja fölül a mózesi törvényt:
„Ha gonoszat teszel, félj, mert a felsőbb hatalom nem hiába visel kardot. Isten eszköze ugyanis, hogy végrehajtsa az ítéletet a gonosztevőn.” (Róm 13:4).
Izajás próféta így int: „Ha kegyelmet kap az istentelen, nem tanulja meg az igazságot. Az igazak földjén is gonoszságot művel, s nem törődik az Úr fölségével.” (Iz 26:10).
Forrás: Fekete Káté
Kovacs Nocraft Jozsefne 2018.08.04. 16:46:20
Teljesen logikus és a keresztény hittel összeegyeztethető levezetés. Köszönöm, hogy bemásoltad, de örülnék, ha kattintható linket is megadnál hozzá.
Kovacs Nocraft Jozsefne 2018.08.04. 16:47:01
FILTOL · http://hulyekkimeljenek.blog.hu/ 2018.08.04. 17:08:44
is 2018.08.04. 17:09:07
Igen, van visszatartó hatása a halálbüntetésnek."
Indokold, kerlek, szamunkra, halandok szamara vilagos kutatasok, statisztikai adatok, kimutatasok formajaban. Igaz, hogy ezek mind csak kulsosegek, de hat a halalbuntetes maga is csak kulso megiteles, tehat akkor ide pont passzol.
Nem rejtem veka ala, de az en osszes ismeretem a fenti tipusu forrasokbol mind azt allitja, hogy NEM, nincs visszatarto hatasa a halalbuntetesnek. Sot, pl. a halabuntetesek vegrehajtasanak heteben no a gyilkossagok szama. De ha csak azt vesszuk, hogy az USAban pl. emberek gond nelkul lekabaszolnak 20 masik embert AR15-os gepfegyverrel, majd siman ongyilkosok lesznek, tehat megcsak alkalmazni se tudod a halalbuntetest; nos mar ebbol is arra kovetkeztehetunk, hogy a halabuntetes ezeket az embereket nem, hogy visszatartotta volna, de egyenesen a kepebe rohognek. Ide is johet a statisztika: az USAban van halabuntetes, aztan sokkal tobb a gyilkossag 100000 fore, mint Europaban, ahol nincs.
is 2018.08.04. 17:14:46
Kerlek, hogy szamunkra, egyszeru halandok szamara, ugyan dobjal mar un. szamokat (1, 100, 857 stb.) a "bizonyosan kisebb" es "tomegek" szavak helyett. kezdetnek eleg mondjuk annyit, hogy a gyilkossagert beperelt emberek kozul hany % volt, aki aztan kesobb (fuggetlenul attol, hogy eliteltek vagy felmentettek) legalabb meg egy gyilkossagot elkovetett (az elso beperles elotti sorozatgyilkolaszas nem szamolhato, hiszen ott nem tudasunkbol fakadoan nem tudtunk mit tenni).
is 2018.08.04. 17:19:19
Ez itt hibas. Nem kegyelmet kap, hanem jo hosszu bortont. Az is buntetes. Senki nem akar kegyelmet adni egyetlen bunosnek sem. Az a kerdes, hogy a halabuntetes SZUKSEGES-e ahhoz, hogy a tarsadalom ne menjen tonkre, nem az, hogy LEHETSEGES-e, illetve, hogy ki milyen moralfilozofiat akar alatenni. Persze, biztosan lehetseges, meg erkolcsos is, meg amit akarsz, de ha nem szukseges (marpedig nagyon ugy tunik, hogy nem szukseges), akkor minek.
is 2018.08.04. 17:25:20
Huha. Egyre sotetebb. A gyilkossagok joreszet reszeg, duhos, felindult emberek lenyegeben akaratukon kivul kovetik el, mert kezukbe kerul egy kes, lapat, csakany, akarmi. Masik egy reszet onbiraskodas kereteben, mert valamilyen modon eroszakoltak oket hosszan, eveken at, es eleguk lett. Hajlamuk viszont egyaltalan nincs ra.
Nem kellene megiscsak konkretan megismerkedni a helyzettel, atnezni nehany gyilkossagi aktat, elolvasni kutatasokat, adatokat? Sokat segitene, mert ez igy rendkivul artalmas, a levegobol magyarazni, falra festett ordogokkel hadakozni.
Klemmy 2018.08.04. 17:25:49
Jakab.gipsz 2018.08.04. 20:12:01
Kovacs Nocraft Jozsefne 2018.08.04. 20:42:10
Épp a tényleges életfogytiglan miatt baszogat minket az EU és a megszüntetéséért lobbiznak a bűnpártoló szervezetek, mint pl. az AI. Mert hát az életfogytos gyilkosnak is legyen joga újra gyilkolni.
Kovacs Nocraft Jozsefne 2018.08.04. 20:49:50
"mind azt allitja, hogy NEM, nincs visszatarto hatasa a halalbuntetesnek."
Mivel lehetetlen megmondani, hogyan alakult volna a gyilkosságok száma, ha nem lenne halálbüntetés, a visszatartó hatás tagadása nem igazolható.
"Sot, pl. a halabuntetesek vegrehajtasanak heteben no a gyilkossagok szama."
Kerlek, hogy szamunkra egyszeru halandok szamara ugyan dobjal mar un. szamokat a fenti állításod bizonyítására. Ne kiragadott eseteket, hanem statisztikailag szignifikáns összefüggést mutass.
Jakab.gipsz 2018.08.04. 21:03:29
Elől járóban, kösz a kimerítő részletes elemzés és az állás foglalást.
Tisztáztad a valóságot, aki előre megfontolt aljas szándékkal kéjjel gyilkol vagy felbujt gyilkosságok elkövetésére, azt ki kell iktatni a társadalomból, éspedig a társadalom védelmébe. Ennek a racionális procedúrának semmi köze sincs, sem a katolicizmushoz sem pedig a kereszténységhez. Aki előre megfontolt szándékkal megsérti mások "személyi méltóságát és sérthetetlenségét", az a személy, az önmagáét is megsértette és negligálta, a következményeit pedig viselje el. Ugyanis az öncélúan gyilkoló dúvad, már nem tekinthető társadalmi lénynek.
És még is, hiányolom az egyébként értelmes érvelésedből, az átütő erőt. Értem ez alatt azt a szomorú tényt, hogy akkor amikor, a kommunisták a Marxizmus követői kéjjel gyilkoltak ártatlanokat osztályharc címszó alatt, a nép nevében, racionálisan érvelve, bűnösöket keresve, egy szekularizált államhatalom totális diktatúrájának az égisze alatt. Hol maradt el a kommunista bűnösök számon kérésének az elve, az "emberiség ellen elkövetett bűnök nem évülnek el", Így elmeredt az akkori bűnök, ok és okozati viszonyainak a tisztázása, ugyanis, egy szekularizált állam, szükségszerűen válik totális állammá, azért mert önmaga létezését, önmaga létezésével igazolja.
Ez pedig, mivel tautológia, csak egy "matematikai probléma", belátható, hogy rendkívül szoros összefüggésben van, az ontológiai, létezés-filozófiai kérdésekkel. Tehát a háborúk kitöréséért, nem tehetők egyértelműen felelőssé az idealista alapokon nyugvó államok. Így a keresztény államok sem.
Tehát Ferenc testvérünk érvelése, farizeus, át állt az ateistákhoz, azt gyanítom, hogy az "átállást" észre sem vette, amikor a kereszténység szellemiségét, a racionális érvelésre lecserélte. Sajnos Őszentsége és a püspök urak nagy része, alaposan át lett verve, egyszerűen könnyen manipulálhatóak, mert képzetlenek.
math0 · http://ateistaklub.blog.hu 2018.08.04. 22:18:48
de let e ... 2018.08.04. 22:20:05
math0 · http://ateistaklub.blog.hu 2018.08.04. 22:20:32
math0 · http://ateistaklub.blog.hu 2018.08.04. 22:21:33
nem, az a sebesség.
Alick 2018.08.04. 22:25:43
Ez abszurdum, hiszen a jó és rossz tudását jelentő alma megkóstolása ELŐTT - vagyis a helyes mérlegelésre alkalmas állapot előtt - engedtek a Kígyó javaslatának.
Hasonló helyzet, mintha a kisgyerektől azt várnánk, hogy mérlegelje a mosolygó cukrosbácsi szándékainak tisztaságát és a lehetséges következményeket.
math0 · http://ateistaklub.blog.hu 2018.08.04. 22:26:23
viloa:
deathpenaltyinfo.org/deterrence-states-without-death-penalty-have-had-consistently-lower-murder-rates
Tudjuk, neked az ilyen kikeresése már gondot okoz, mert nem fér bele az egy neuronodba.
Alick 2018.08.04. 22:30:46
Ha az Ószövi a mérce, akkor a népirtásra is lehet benne önigazolást találni. Pl. Számok 31
Bulányi atya jól tette, hogy kidobta az Ószövetségi anyagokat... ha már a korabeli atyák nem hallgattak Markion-ra.
Aranyi Gábor 2018.08.05. 04:30:30
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2018.08.05. 07:32:52
Hitelesen segíti a keresztényellenes harcot, ez tény, de nekünk, keresztényeknek ez miért jó?
Kovacs Nocraft Jozsefne 2018.08.05. 11:05:05
"a helyes mérlegelésre alkalmas állapot előtt - engedtek a Kígyó javaslatának"
Viszont Isten azon tilalma UTÁN, hogy épp arról a fáról ne egyenek.
A bűnük nem abban valósult meg, hogy engedtek a Sátán csábításának, hanem abban, hogy megszegték Isten parancsát.
A cukrosbácsis hasonlatoddal szemléltetve: A kisgyereknek nem a cukrosbácsi szándékainak tisztaságát kell mérlegelnie, hanem a szülői parancsot kell betartania, miszerint idegenekkel nem megy el.
Kovacs Nocraft Jozsefne 2018.08.05. 13:27:01
"Ferenc pápa a legkeresztényibb pápa hosszú évszázadok óta . Hiteles ember..."
Ez is egy vélemény. Ettől még nem biztos, hogy nagy marha, aki veled nem ért egyet, ahogy az sem biztos, hogy nagyon keresztényi cselekedet őt ezért lenagymarháznod.
Gratia Copiosa 2018.08.09. 11:23:00
Valahol en itt lehet egy masik oldalon azt irtam, ha ezt meg lehet tenni, mi lesz a kovetkezo korrekcio?
XVI. Benedek utan a magam reszerol nincs teljes bizalmam a teologiai kepessegukrol es a katolikus egyhaz iranti husegukrol.
Ujra felhivom a globalo-katolikus szavakra, fogalmakra az ersek nyilatkozataban. A nyelv megvaötoztatasa a hatalom atvetelenek a jele. Ugyanakkor teny, az iszlam benne 1,5 miöliard ember meggxozodese lefejezes, kettevagas, csonkitas stb targyaban oriasi a differencia. Termeszetesen a katolikus katekizmus valtoztatasarol 1,5 milliard mohamedan semmit sem tud, mett vezetoik elhallgatjak.
Kovacs Nocraft Jozsefne 2018.08.09. 11:40:24
Vagy még inkább azt, hogy Ferenc teszi ezt.
A katolikus egyház valódi gondjaival, legelső sorban is a súlyos paphiányhoz vezető és semmivel nem indokolható cölibátus megszüntetésével "természetesen" nem foglalkozik, hiszen azzal nem gyengítené, hanem erősítené a katolikus egyházat - ez pedig épp nem célja Ferencnek.
Kisss Katalin 2018.08.10. 21:16:41
Kisss Katalin 2018.08.10. 21:20:16
Kovacs Nocraft Jozsefne 2018.08.11. 00:09:05
Ez hol van leírva a Bibliában?
De ha ezt így véled, akkor ugye az abortusz minden formáját is bűnnek tartod? Ahogy nyilván bűnnek tartod a terhesség alatti dohányzást és alkoholfogyasztást is, ugye?
-JzK- 2018.08.12. 22:43:38
en.wikipedia.org/wiki/Catholic_Church_and_evolution
Gratia Copiosa 2018.08.15. 10:46:52
Minden eretnekseg gyokerenel egy nagyon, de nagyon jo embert talalunk. Nehezen megy nekem ezt Lutherre is vonatkoztatni.
Gratia Copiosa 2018.08.15. 11:00:45
Katona, aki foglalkozasszeruen kenytelen a fegyveret hasznalni, kotekessege a parancsot teljesiteni. Amig a rangletran eler odaig, higy mar o is csak parancsol, addig nem egyszer elofirdulhatott, hogy kivegzesen jelen volt, talan o is a kivegzo osztag tagja volt. Szolt egy szot is ezzel kapcsolatban Krisztus? Nem.
Aki kardot rant kard altal vesz el... Ez nem kizarolag Peterre es a tobbiekre vonatkozik, hanem mindenkire, aki gyilkossagot kovet el, embert ol.
A kozjo vilagi megteremtese es vedelme az allam feladata, ez is egyertelmu.
Gratia Copiosa 2018.08.15. 15:01:53
is 2018.09.11. 13:40:28
1. Nem, nem lehetetlen megmondani, mert ez statisztikai kerdes, az meg nagy leptekben egeszen jol, trendszeruen mukodik, amibol meg a zavaro hatasok is kiszurhetok, valamit halabunteteses es nem halalbunteteses orszagok trendjei is egymasra vetithetok. Tehat dehogynem lehet megmondani, legfeljebb olyan, aki nem ert az ilyen szintu matemetikahoz, az nem latja ezt. Enelkul forditva se tudnad alatamasztani, hogy de, a halabuntetes barmit is visszatart.
2. Ezt kb. 20 eve olvastam az interneten, es nincs az a Google, aki elohozza nekem, pedig egy fel orat aldoztam ra. Feladom.
is 2018.09.11. 13:42:37
math0 · http://ateistaklub.blog.hu 2018.09.11. 14:37:07
Kovacs Nocraft Jozsefne 2018.09.12. 11:52:00
A magyar nyelv itt kicsit szegényes. Az angolban ott van a speed mint skaláris mennyiség és a velocity mint vektormennyiség. A magyarban csak a nyomorult sebesség szavunk van.