A képen: Ferenc pápa és az Egyesült Államok Katolikus Püspöki Konferenciájának küldöttsége a szexuális visszaélések botrányairól tárgyal.
(Róma, 2018. szeptember 13.; forrás: Vatican Media)

Hivatalos és belső forrásokból származó információk alapján közölt friss beszámolót (az amúgy Ferenc pápa meglehetősen kritikátlan rajongótáborába tartozó) Crux katolikus híroldal a McCarrick-Viganò ügy jelenlegi állásáról.

Mint emlékezetes, az Egyesült Államok korábbi pápai nunciusa, Carlo Maria Viganò érsek egy hónappal ezelőtt megjelent vallomásában azzal vádolta meg Ferenc pápát és a belső bizalmi körének több tagját, hogy bár tudtak az amerikai Theodore McCarrick érsek (egykori bíboros) homoszexuális molesztálási ügyeiről, szemet hunytak azok felett, sőt, befolyásos pozícióba emelték őt. Viganò érsek odáig merészkedett a 11 oldalas vallomásában, hogy Ferenc pápát a saját "zéró tolerancia" mércéjével szembesítve lemondásra szólította fel ezért. [Az érsek teljes vallomását, két részletben közzétettük magyar nyelven ITT és ITT.]

Az érsek vallomásának több pontja is szentszéki dokumentumokkal, vagy a pápa egyenes válaszadásával igazolható (vagy cáfolható) lenne. Ferenc pápa azonban egyelőre annyival lezárta a válaszadást, hogy "egyetlen szót sem fogok erről mondani", és érdemi választ azutánra ígért, ha az újságírók már elolvasták a vallomást, és levonták róla a saját következtetéseiket. Ennek immár egy hónapja, a pápa pedig több áthallásos vádló homílián kívül más megnyilatkozást Viganò érsek ügyében nem tett.

Az Egyesült Államok Katolikus Püspöki Konferenciájának (USCCB) mintegy 30 tagja, köztük a konferencia elnöke, Daniel DiNardo bíboros is McCarrick visszaéléseinek, valamint Viganò állításainak alapos és hiteles kivizsgálását kérte. Azért, hogy ez megtörténhessen, DiNardo bíboros kihallgatást is kezdeményezett a pápánál, amely szeptember 13-án le is zajlott Rómában. A bíboros a találkozó után meglehetősen semmitmondó közleményt adott ki arról, a püspöki konferencia adminisztratív bizottsága pedig a múlt héten már meg sem említette Viganò érsek állításainak kivizsgálását az általuk indítványozott lépések közt.

A Crux azt állítja, hogy "két tucat" római és amerikai püspököt, továbbá "egy tucatnyi magasrangú vatikáni hivatalnokot és USCCB alkalmazottat" szólaltattak meg azért, hogy a fejlemények hátteréről és a várható lépésekről részleteket tudhassanak meg.

A híroldal beszámolója szerint Daniel DiNardo bíboros a szeptember 13-ai római találkozón arra kérte Ferenc pápát a USCCB nevében, hogy maga a Vatikán indítson hivatalos vizsgálatot a McCarrick-Viganò ügyben, "apostoli vizitáció" keretében, vagyis a szentszék küldjön az Egyesült Államokba ezzel a vizsgálattal megbízott hivatalnokokat (ahogy az nemrég Chilében is történt). Ezt az indítványt egyébként még maga a bíboros is közölte előre még augusztus 16-án, egy a McCarrick-botrány kapcsán tartott sajtótájékoztatón.

Ahogy a Crux állítja, több forrásuk is megerősítette, hogy Ferenc pápa a római találkozón ezt nemcsak elvetette, de az indítvánnyal szemben "ellenindítvánnyal" is élt: azt javasolta, hogy az amerikai püspökök ne tartsák meg a novemberre tervezett rendes őszi nagygyűlésüket, hanem tartsanak helyette egy egyhetes, nem nyilvános "ignáci stílusú lelkigyakorlatot". Mint tudható, a USCCB nagygyűlését nemcsak széles médianyilvánosság kísérné, de a gyűlés közelébe katolikus hívek nagyszabású tüntetést is szerveznek, követelve a püspökök őszinte színvallását a visszaélésekről.

Szintén a Crux értesülései szerint jelen pillanatban a USCCB adminisztratív bizottsága arra hajlik, hogy megtartja a nagygyűlést, és azt mindössze egy nappal korábban, vasárnap kezdik el azért, hogy akkor egy egynapos szentignáci lelkigyakorlatot tartsanak. A USCCB emellett azt is tervezi, hogy a nagygyűlésen kívül, egy későbbi időpontban szintén tartanak egy többnapos lelkigyakorlatot, így fogadva meg a pápa javaslatát.

Miután Ferenc pápa elzárkózott az apostoli vizitációval megvalósított vizsgálattól, a Crux szerint a USCCB már el is döntötte, hogy főként laikusok vezetésével, de az amerikai püspökök közreműködésével maguk állítanak össze egy vizsgálóbizottságot, amely abban a négy egyházmegyében vizsgálódna, amelyekben McCarrick korábban szolgált: New York-ban, Metuchen-ben, Newark-ban, és Washington D.C.-ben. Ha igaz, ez a megoldás azt is jelenti, hogy Viganò érsek állításairól nem lesz külön vizsgálat - ahogy ezt már a USCCB adminisztratív bizottságának legutóbbi közleménye is sejteti.

Problémát jelent azonban ezzel a vizsgálattal szemben, hogy miután nem a pápa küldöttei végzik, hanem a püspöki konferencia kezdeményezi, annak kivitelezése kizárólag a négy egyházmegye püspökének szíves együttműködésén múlik - a pápával szemben a püspöki konferenciának ugyanis nincs semmiféle jogi fennhatósága az egyes püspökök felett.

Szeptember 10-én ugyanakkor a Vatikán bejelentette, hogy nemsokára "szükséges tisztázást" fog közölni McCarrick érsek ügyéről. A Crux vatikáni értesülései szerint ennek a tisztázásnak az elkészítését és a hozzá szükséges adatok begyűjtését a vatikáni államtitkár, Pietro Parolin bíboros végzi (akit Viganò érsek a vallomásában szintén McCarrick fedezésével vádolt meg).

A Crux azt is tudni véli, hogy a tisztázó közlemény elkészítéséhez a kanadai Marc Ouellet bíboros, a Püspöki Kongregáció prefektusa már át is adta a dokumentációit McCarrick bíborosról a vatikáni államtitkárságnak. Viganò érsek vallomása szerint az egykori bíboros McCarrick visszaéléseiről ez a kongregáció "vastag dossziét" őriz, amire nunciusként fel is hívta az épp csak megválasztott Ferenc pápa figyelmét. Viganò érsek azt is állította, hogy ugyanez a kongregációs dosszié tartalmazza annak a bizonyítékait is, hogy XVI. Benedek pápa privát szankciókat szabott ki McCarrickre, amelyeket ő szövetségesi hátszéllel nem tartott be megfelelően, és amelyek alól végül Ferenc pápa fel is mentette őt.

A Crux azt is megtudta, hogy Viganò érsek a nunciusi szolgálatának idején több egyetemet is figyelmeztetett telefonon keresztül, amikor azok díjazni kívánták a felszabadítási teológia valamely szakértőjét. A Crux forrása ezzel szembeállította azt, hogy Viganò nem indított ugyanilyen telefonhívásokat olyankor, amikor valamely intézmény McCarrick bíborost - akit az állítása szerint Benedek pápa szankciókkal sújtott - részesítette kitüntetésben.

A Crux azonban szembeállítja ezt azzal a ténnyel, hogy a McCarrickkel szembeni lehetséges szankciók privát jellege nem is tette volna lehetővé, hogy Viganò telefonon figyelmeztessen róluk bárkit, aki azokról eleve nem tudott. Viganò egy interjújában emellett kiemelte azt is, hogy külön nehézséget okozott McCarrickkel szemben eljárnia mások előtt, tekintve, hogy McCarrick bíboros volt, aki ezért rangban felette állt.

Érdekes módon a Viganòval korábban kritikus hangot képviselő Crux a mostani cikkében elismeri, hogy több forrásuk is egybehangzóan állította, hogy valóban léteztek a McCarrick bíborossal szembeni benedeki szankciók - vagyis hogy Viganò ebben a lényeges állításában igazat mond.