Sietve reagált az Egyház legfőbb LMBT-lobbistája és a szentszék kommunikációs tanácsadója, James Martin SJ, a Katolikus Nevelés Kongregációja tegnap kiadott dokumentumára, amely a genderelméletet járja körül. Martin a válaszát az America című jezsuita magazinban jelentette meg június 11-én, amely magazinnak ő maga a vezető szerkesztője.

A jezsuita pap rögtön a cikke elején leszögezi, hogy a dokumentum a szentszék egyik kongregációjától származik, Ferenc pápa pedig azt nem írta alá. Ahogy Martin írja, emiatt az nem is tekinthető a témában a "végső válasznak".

Martin szerint a dokumentum elismerést érdemel, amiért a genderkérdésben "meghallgatásra" és "párbeszédre" hív, és hogy már a címében is "ösvényről" beszél, ami a pap szerint azt jelenti, hogy az Egyház még nem érkezett el a témában a konklúzióig. A jezsuita szerint a dokumentum így meghagyja annak lehetőségét, hogy az Egyház tanításában "további fejlesztések" lesznek. Martin a cikkében üdvözli azt is, hogy a dokumentum "elkerüli más, a szexualitásról és különösen a homoszexualitásról szóló vatikáni nyilatkozatok [értsd: a Katekizmus - KV szerk.] durva nyelvezetét".

Arra hivatkozva, hogy a dokumentum a témában párbeszédre hív, Martin azonnal ki is fejti a nézeteit: szerinte az a dokumentum címében is idézett "hagyományos nézet", hogy Isten az embert "férfinak és nőnek teremtette" [ami az isteni kinyilatkoztatás része, így keresztényként vitán felül áll - KV szerk.], ellentmond a biológia és pszichológia legújabb eredményeinek. Martin így azt rója fel a Katolikus Nevelés Kongregációjának, hogy a modern tudomány eredményeit egyszerűen "félresöprik a szexualitás bináris értelmezésével".

Martin ezután amiatt korholja a dokumentum szerzőit, hogy "figyelmen kívül hagyják az LMBT emberek valós életben szerzett tapasztalatait". A jezsuita kommunikátor szerint miközben a dokumentum párbeszédre hív fel, "a párbeszéd elsődleges partnerei filozófusok, teológusok, régebbi egyházi dokumentumok és pápai kijelentések - nem pedig biológusok vagy tudósok, nem pszichiáterek vagy pszichológusok, és nem LMBT emberek és családjaik".

Ha a párbeszédbe több ember is be lett volna vonva, a kongregáció valószínűleg teret adott volna annak a ma általánosan vallott felfogásnak, hogy a szexualitást nem a személy választja, hanem az része annak, ahogyan őket megteremtették.

- teszi hozzá Martin.

A jezsuita szerint a Kongregáció dokumentuma "főképp arra a hiedelemre hagyatkozik, amely szerint a gendert kizárólag egy személy látható genitáliája határozza meg - amelyről a kortárs tudomány már kimutatta, hogy az emberek kategorizálásának helytelen (mi több, esetenként káros) módja".

Martin ennek kapcsán azzal vádolja a Kongregáció dokumentumát, hogy az "minden valószínűség szerint azoknak a még erősebb elszigeteltségérzéséhez, még nagyobb szégyenérzetéhez, és még erősebb marginalizációjához járul majd hozzá, akik már most is marginalizáltak a saját egyházukban: a transznemű emberekéhez."

A dokumentum párbeszédre hívása kapcsán Martin rögtön meg is teszi a maga javaslatát: a következő lépésként az Egyház hallgassa meg maguknak az "LMBT embereknek" a dokumentumra adott válaszát.