"A törvényes emberölés egy másik fajtája a világi hatóságokra tartozik, akikre élet és halál feletti hatalom bízatott, a bűnös megbüntetésének és az ártatlan megvédésének törvényes és bírói gyakorlásán keresztül. E hatalom igazságos használata, mely távol esik a gyilkosság bűntettétől, a kimagasló engedelmesség cselekedete e parancsolat iránt, mely a gyilkosságot tiltja. A parancsolat végső célja az emberi élet megőrzése és védelme. Mármost a világi hatóság által kiszabott büntetések, a bűncselekmények törvényes megtorlóiként, természetes módon e végcélra irányulnak, mivel az életet védelmezik a bántalmazás és erőszak elfojtásával[.]"

- Catechismus Romanus, Capitulum VI, 4.

"Az Egyház hagyományos tanítása szilárdan megalapozottnak ismeri el a törvényes hatalom jogát és kötelességét arra, hogy a gonosztevőket a büntetések olyan formáival sújtsa, amelyek arányban állnak a bűntett súlyosságával, kivételesen súlyos esetekben nem kizárva a halálbüntetést sem. [...] Ha a vérontás nélküli eszközök elegendők az emberi élet megvédésére a támadóval szemben, valamint a közrend és a személyek biztonságának megőrzésére, a hatalom ezekre az eszközökre korlátozódjék[.]"

- A Katolikus Egyház Katekizmusa, 1992-es kiadás, 2267. pont

"Az Egyház hagyományos tanítása - a tettes kilétének és felelősségének teljes bizonyítását föltételezve - nem zárja ki a halálbüntetéshez folyamodást olyan esetekben, amikor ez az egyetlen járható út az emberek életének hatékony megvédésére a jogtalan támadóval szemben. Ha pedig a vérontás nélküli eszközök elegendők a támadó elleni védekezésre és a személyek biztonságának megőrzésére, a hatalom ezekre az eszközökre korlátozódjék[.]"

- A Katolikus Egyház Katekizmusa, 1997-es kiadás, 2267. pont

"Hosszú ideig egyes bűncselekmények súlyosságára megfelelő válasznak és bár végső, de elfogadható eszköznek tekintették, hogy a törvényes hatóság, szabályos eljárást követően, a közjó védelme érdekében halálbüntetéshez folyamodjon. Ma [azonban] az Egyház az evangélium fényénél tanítja, hogy a halálbüntetés megengedhetetlen, mert vét a személy sérthetetlensége és méltósága ellen, és eltökélten küzd annak eltörléséért az egész világon[.]" 

- A Katolikus Egyház Katekizmusa, Szentszéki instrukció a 2018. utáni kiadásokhoz, 2267. pont