Az Új Egyenlőség interjút készített Perintfalvi Ritával és Török Csaba atyával, melyben többek között az Amoris Laetitia (AL) kérdését is érintették. Török Csaba atya nem csak hallgatásával nyugtázza, hanem rá is tesz a teológusnő hamis állításaira a polgárilag elvált újraházasodottakkal kapcsolatban.

Perintfalvi Rita azt állítja (videó alább, az AL téma a 40. perctől kezdődik), hogy az AL 351-es lábjegyzete az "adott lelkipásztor" hatáskörébe utalja a döntést arról, hogy az polgárilag újraházasodot híve áldozhat-e. Majd önmagának is ellentmondó módon, a teológia doktornője azt is állítja, hogy a II. Vatikáni Zsinat meghirdette a lelkiismmereti autonómiát, és ennek értelmében, "ha én a lelkiismeretemben, nem tartom mondjuk bűnnek, hogy ilyen állapotban áldozzak, akkor ezt a külső törvény hogyan kényszerítheti mégis rám?". Mintha Perintfalvi Rita maga sem tudná eldönteni, hogy akkor most a gyóntató pap, vagy az újraházasodott egyén lelkiismerete-e a döntő.

Ez nem is csoda, hiszen egyik állításának sincs alapja. A hivatkozott AL lábjegyzet nem említ konkrét mechanizmust, csak célzást tesz valamilyen kifejtetlen lehetőségre, amit mindenki máshogy érzelmezhet, és egymásnak ellenmondó módon értelmezik is a világ püspökei (lásd Egyház az AL lejtőjén című írásunkat). Perintfalvi Rita a maga narratíváját olvassa bele a szövegbe, amikor az Amoris Laetitiának erről a 351-es lábjegyzetéről beszél:

A II. Vatikáni Zsinat továbbá semmit nem mond a lelkiismereti autonómiáról, vagy lelkiismereti szabadságról (a zsinat dokumentumaiban egyszerűen nem szerepelnek ezek a kifejezések). A vallásszabadságról szóló deklaráció, a Dignitatis Humanae alapján, a helyes lelkiismeret nem az, amit vele szubjektíve érzünk (legyen bármi is az), hanem az, ami benne objektíve idomul az Egyház tanításához:

Perintfalvi Rita a '70-es évek liberális narratíváját olvassa bele a II. Vatikáni Zsinatba is, amikor a lelkiismeretről beszél, és azt szubjektivizmusként értelmezi (ti. amit én nem érzek rossznak, az nem is bűn).

Török Csaba atya számára látszólag semmi elfogadhatatlan nem hangzott el, türelmesen hallgatja. Nem javítja ki Perintfalvi Rita tévedését, helyette azt a benyomást engedi megmaradni a nézőkben, hogy a feminista teológus állításai helytállóak. Amikor átveszi a szót az atya, azzal a gondolattal folytatja, hogy érthetetlen számára a felhajtás az AL körül, "hol is élünk?", hiszen az AL "egyetlenegy ponton sem írta át a katekizmust, az egyházjog rendszerében semmilyen változtatást nem léptetett érvénybe". A hitben és a jogrendszerben "egy betű, egy vessző nem változott".

Nos, igen... Csaba atyának ebben igaza van... és ha ez így van, akkor a mellette ülő nő, akinek a kijavítására ő nem vette a fáradtságot, épp halálos bűnre, és szentségtörésre buzdított papokat és híveket. Továbbá fogadni merek, hogy nem tud mutatni olyan komoly AL-kritikusokat, se Magyarországon, se külföldön, akik azon problémáznak, hogy Ferenc pápa megváltoztatta a katekizmust vagy az egyházjogot - tudniillik ilyen köztudottan nem történt. A probléma épp az, hogy Ferenc pápa AL lábjegyzete egy (legalább potenciális) ellentmondást vitt a katolikus tanításba, mert a korábbi tanításnak és a katekizmusnak ellentmondó módon, kinyitja a lehetőségét (definiálatlan körülmények fennállása esetén) az újraházasodottak áldozásának. Ezt sérelmezik a katolikusok; nem azt, hogy a katekizmust megváltoztatta. Ezért van az, hogy hithű bíborosok a pápát elhatárolódásra kérik a Perintfalvi Ritáéhoz hasonló AL értelmezésektől, és nem pedig formális eretnekséggel vádolják a Szentatyát.

A hamis kép, amit Török Csaba atya fest, meglehet őszinte szívvel, az AL vitáról teljesen logikusan következik az atya egy másik, még alapvetőbb téves elképzeléséből, így folytatja ugyanis: A hitben és a jogrendszerben "egy betű, egy vessző nem változott. A dokumentum pont azt feszegeti, hogy ezeken a kereteken belül meddig lehet elmenni". Értelmetlen és összefüggéstelen Török Csaba egyetemi tanár gondolatmenete. Ha az AL a katekizmus keretein belül marad, akkor továbbra is kategorikusan tilos szentségekhez járulnia annak, aki új házasságában nem vállalja a tiszta (vagyis eredeti házastársához hűséges) életet, Perintfalvi Rita pedig súlyos tévedéseket tanít. Ha viszont az AL lehetőséget ad kivételt képezni a katekizmus kategorikus tiltása alól, akkor nem maradunk az eddigi keretek között.  

Török Csaba  azt állítja, hogy az tisztaságot nem vállaló újraházasodottak áldozására eddig is volt lehetőség, még ha ez nem is volt explicite kimondva a katekizmusban. Az igazság azonban az, hogy a tisztaságot nem vállaló újraházasodottak áldozása expliciten és kategorikusan tiltva van a katekizmusban, és a korábbi pápák írásaiban, tehát logikailag ki van zárva a megengedő értelmezés. Sőt 2007-ben még maga Bergoglio érsek is kategorikusan tiltotta - épp abban az aparecidai dokumentumban, aminek a szövegét Török Csaba atya az interjú 27. percében "az ő [ti. Bergoglio érsek] szövegének" nevez, mely "szinte szó szerinti átfedésben van" Ferenc pápa első saját pápai dokumentumával! Török atya szerint ennek az ismert programnak az alapján választották meg őt a konklávén, ezért Ferenc pápa programja "nem volt zsákbamacska".

Török Csaba atya úgy gondolja tehát, hogy az aparecidai dokumentum az elvált és újraházasodott hívekkel kapcsolatban már előrejelezte az AL 351-es lábjegyzetét, ami pedig összeegyeztethető Perintfalvi Rita interpretációjával... nos, nem. A dokumentum, részletes hivatkozásokkal együtt, így fogalmaz:

 437. j) Gondoskodással, körültekintéssel és könyörületes szeretettel, a tanítóhivatal irányelveit követve [248] (kell) kísérni azokat a párokat, akik házasságkötés nélkül élnek együtt, nem megfeledkezve arról, hogy akik elváltak és újraházasodtak, nem részesülhetnek szentáldozásban [249]. Lenniük kell utaknak annak biztosítására, hogy a megváltás üzenete mindenkit elérjen. Bátorítani kell az egyházi kezdeményezéseket átfogó munkával a teológiában és a humántudományokban, hogy fényt derítsünk az ezeknek a testvéreknek és nővéreknek a kísérésére szakosodott szolgálattevők pásztori szolgálatának és felkészítésének módjára.

 

[248] FC 84; SCa 29.

[249] FC 77.

Ez tökéletes ellentéte annak, mint amit Perintfalvi és Török Csaba mond az AL értelmezéséről, és arról, mennyire valósította meg valóban Ferenc pápa (pl. a kifogásolt Amoris Laetitiával) a Bergoglio érsek által Aparecidában leírtakat.

Nem tudom elképzelni, hogy a teológia e két doktora a szövegértési képességnek volna híján. Sokkal inkább egy tudatosan alkalmazott narratíva erőltetéséről lehet szó: olyan narratíváról, melybe nem fér bele a szexualitással, házassággal és a szentségekkel kapcsolatos katolikus tanítás. 

Török Csaba atya azt állítja, hogy II. János Pál egyszerűen csak nem vitte el a pasztorális végletig a saját gondolatait a Familiaris Consortio című buzdításában. Szemükre veti az AL-kritikusoknak, hogy azon vannak felháborodva, hogy Ferenc pápa levonta a pasztorális következtetéseket az AL-kritikusok által is szeretett II. János Pál teológiájából. Nos, ismét csak: nem... II. János Pál kategorikusan tiltotta a tisztaságot nem vállaló újraházasodottak áldozását, és az AL-kritikusok épp ezért hivatkoznak rá (ti. mert tiltotta azt, ami objektíve szentségtörés). Sem Ferenc pápa, sem Török atya nem erőltethetnek ki semmilyen pasztorális engedményt II. János Pál kategorikus tiltásából anélkül, hogy vele értelmetlenséget ne állítanának. Ha mégis azt gondolja bárki, hogy a tisztaságot nem vállaló újraházasodottak áldozhatnak, akkor az a saját (nem katolikus) teológiájukból fakad, és nem II. János Pál pápáéból.

1665 Az elváltak új házassága a törvényes házastárs életében áthágja Isten tervét és törvényét, melyeket Krisztus tanított. Az Egyháztól nem szakadtak el, de szentáldozáshoz nem járulhatnak. Keresztény életüket főként úgy élhetik, hogy gyermekeiket hitben nevelik.

Az Amoris Laetitia tökéletesen alkalmas, hogy a katolikus tanításban nem szilárd egyének, legyenek azok teológus doktorok vagy papok - akár főpapok is -, félremagyarázzák azt, a házasság szentségének és a lelkek üdvösségének kárára. Ez a probléma Ferenc pápa Amorisban megfogalmazott tanításával, ezért fontos a Dubia, amit Burke bíboros és más bíborosok a legnagyobb tisztelet mellett benyújtottak Ferenc pápának. Ha Ferenc pápa nem is, egy következő pápa majd honorálja a Dubia kéréseit, ebben biztosak lehetünk. Végtére is, Jézus megígérte, hogy nem hagyja el Egyházát.

Csak érdekességként említem, hogy Ferenc pápa az AL 80. pontjában "torz szeretetnek" nevez minden fogamzásgátolt aktust (az Egyház tanításához híven), Perintfalvi kedvenc "genderideológiáját" pedig (több más nyilatkozával összhangban) az AL 56. pontjában is mélyen elítéli. Ezekről persze nem áradozik a gender- és fogamzásgátláspárti Perintfalvi Rita, akivel Török Csaba atya nem vitatkozni, hanem egy követ fújni ül le egy asztalhoz. 

Végül, legalább Török Csaba atya szólhatott volna Perintfalvi Ritának, hogy Björk egy izlandi énekesnő, aki nem azonos az általa kevéssé tolerált Burke bíborossal (helyesen 'börk'). Igaz, ezen a Török Csabára bízott kispapok és hívek lelki üdve legalább nem múlik.

A képen Björk bíboros, egy ismert fundamentalista látható,

aki szeret a pápával szembehelyezkedő alfahím szerepében tetszelegni

- legalábbis Perintfalvi Rita szerint