Ismeretlen forrásból az Associated Press (AP) hírügynökség birtokába jutott az a november 11-ei keltezésű levél, amelyben a szentszék arra utasította az amerikai püspöki konferencia (USCCB) tagjait, hogy töröljék a szavazást két indítvány ügyében a november 12-e és 14-e között Baltimore-ban tartott nagygyűlésük programjából.
A két indítványból az első a helyi püspököknek szánt új irányelveket tartalmazott a szexuális visszaélések kezeléséhez. A második egy laikusokból álló független bizottság felállítását kezdeményezte, amely a püspökök érintettségét vizsgálta volna a közelmúltban kiderült szexuális visszaélések elkövetésében vagy fedezésében.
A vizsgálóbizottság felállítását a USCCB több tíz tagja, köztük a konferencia elnöke, Daniel DiNardo bíboros is szorgalmazta azután, hogy az Egyesült Államok volt pápai nunciusa, Carlo Maria Viganò érsek részletes terhelő vallomást tett az amerikai és római egyházi hierarchia több tagjára (köztük magára Ferenc pápára), azzal vádolva meg őket, hogy összejátszottak a volt washingtoni érsek bíborossal, Theodore McCarrickkel, a korábbi homoszexuális visszaélései eltussolásában.
A november 11-ei levelet a Püspöki Kongregáció prefektusa, Marc Ouellet bíboros írta a USCCB elnökének, Daniel DiNardo bíborosnak. A prefektus a szavazás vétóját azzal indokolta, hogy a szentszék túl későn, mindössze négy nappal a nagygyűlés előtt (november 8-án) kapta meg a tervezett irányelveket, ami lehetetlenné tette, hogy azokat érdemben elbírálják és jóváhagyják még az amerikai püspökök nagygyűlése előtt. A prefektus DiNardo bíboroson keresztül arra kérte a USCCB-t, hogy halasszák a szavazásukat a februárban Rómában a szexuális visszaélések kezelésének témájában összehívott nemzetközi püspöki találkozó utánra.
A levél nyilvánosságra kerülése kellemetlen helyzetbe hozta DiNardo bíborost, mivel az AP szerint annak tartalma konfliktusban áll azzal, amit a USCCB elnöke a nagygyűlésen és mostanáig is a szavazás elmaradásáról állított. Ahogy a levélről elsőként tudósító hírügynökség írja: "miközben DiNardo a Vatikánt hibáztatta [a szavazás váratlan elmaradásáért], Ouellet levele azt sugallja, hogy a Vatikán szerint DiNardo próbált trükközni azzal, hogy szándékosan visszatartotta a jogilag problémás szövegeket, egészen az utolsó pillanatig".
A vádakra DiNardo bíboros még aznap (január 1-jén, kedden) közleményben reagált, félreértésnek nevezve a szentszék és a USCCB között feszültséget szült ügyet. Mint írta, a USCCB a normál ügymenetet követte volna azzal, hogy az indítványokat a nagygyűlésükön megtárgyalták volna, azt a püspökök kiegészítésekkel láthatták volna el, majd szavazással elfogadva őket, az így véglegesült indítványokat továbbküldték volna a szentszéknek részletes vizsgálatra és jóváhagyásra.
Azt, hogy valóban ez jelenti a normál ügymenetet, megerősíti a tény, hogy a német püspöki konferencia interkommúnió-tervezete is ugyanígy került elfogadásra, néhány nappal a USCCB nagygyűlése előtt pedig a francia püspökök szavazták meg egy független vizsgálóbizottság felállítását, szentszéki közbeavatkozás nélkül.
Maga az AP is megkérdezte erről egy kánonjogász szakember, Nicholas Cafardi véleményét. A szakember szerint valóban semmiféle jóváhagyás nem szükséges a szentszéktől ahhoz, hogy egy püspöki konferencia ilyen indítványokat kidolgozzon és azokról szavazást tartson, ugyanakkor igaz az is, hogy az indítványok hatályosulásához végülis a szentszék jóváhagyása kell. Mint Cafardi elmondta, az utólagos szentszéki jóváhagyás miatt "stratégiailag bölcs" az indítványokról előzetes egyeztetést végezni a szentszékkel.
DiNardo bíboros azonban a keddi közleményében hangsúlyozta, hogy ilyen egyeztetés történt a szentszék és a USCCB között. Mint írta, az indítványok tartalmát már októberben elküldte több illetékes szentszéki hivatalnak is, azok pontos szövegezését pedig azután véglegesítette a nagygyűlésre, hogy a szentszéktől nem érkezett az indítványok tartalmával szemben semmilyen fenntartás.
Nem terveztük, ahogy a szentszék sem kérte, hogy a szövegeket még azelőtt küldjük el, hogy a püspökök testületének lehetősége lenne kiegészíteni őket [a novemberi nagygyűlésen].
- írta a közleményében DiNardo bíboros.
Az AP a tudósításában ehhez azt is hozzátette, hogy a szentszék a februári püspöki találkozót már szeptember 12-én bejelentette, és hogy így a Püspöki Kongregáció már jóval a USCCB novemberi nagygyűlése előtt kérhette volna erre hivatkozva a szexuális visszaélési ügyek és az indítványok megtárgyalásának elhalasztását.
A USCCB elnöke azonban azt is közölte, hogy ő a novemberi nagygyűlés előtt világossá tette Ouellett prefektus bíboros felé, hogy az indítványokról tartott szavazást elemi fontosságúnak tartja, mivel annak elmaradása a már amúgyis csalódott amerikai katolikus hívek számára újabb csalódást, és a szükséges lépések további elodázását jelentené.
Az AP azonban felhívta a figyelmet arra, hogy DiNardo már november 6-án figyelmeztetést kapott Ouellet bíborostól, amiért a szentszék nem kapta meg a USCCB nagygyűlésén asztalra kerülő pontos indítványszövegeket. A prefektus a szavazás vétóját öt nappal később, november 11-én, már a pontos szövegek elolvasása után közölte DiNardo bíborossal.
Időzített támadás?
Hivatalos egyházi orgánumok, köztük a magyarok is, direkt támadást sejtettek amögött, hogy Carlo Maria Viganò érsek első (és legrészletesebb) terhelő vallomása épp egy nappal Ferenc pápa egyik szokásos "repülős sajtótájékoztatója" előtt került nyilvánosságra. Az időzítés természetesen nem volt véletlen, mivel maga Viganò érsek is azt szerette volna, ha a vádakra a Szentatya reagál a sajtótájékoztatóján - amit, nyíltan visszautasítva, végül nem tett meg.
Különösen tehát a hivatalos egyházi orgánumok narratívája alapján nehéz kikerülni azt a gondolatot, hogy a november 11-ei Ouellet-levél kiszivárogtatása az AP hírügynökségnek szándékosan azért történt most, hogy a vele megtámadott DiNardo bíboros (és USCCB) az időzítéssel különösen nehéz helyzetbe kerüljön. Az AP cikke ugyanis úgy jelent meg e héten kedden, hogy szerdától a USCCB tagjai egyhetes csendes lelkigyakorlatot tartanak Chicagóban, a nyilvánosságtól elzárva, megnehezítve számukra, hogy a levél alapján megfogalmazott sajtóvádakra reagáljanak.
Az "ignáci stílusú lelkigyakorlatot" egyébként maga Ferenc pápa javasolta a USCCB-nek, amikor DiNardo kezdeményezésére a képviselőik szeptember 13-án nála jártak. Ferenc pápa eredetileg azt kérte, hogy a lelkigyakorlatra a novemberi nagygyűlés HELYETT kerüljön sor, a USCCB képviselői azonban (a hívek nagy várakozásai miatt) ragaszkodtak a nagygyűlés megtartásához, későbbre (mostanra) ígérve a lelkigyakorlat megtartását.
A történtek így kétszeresen is Ferenc pápát igazolták: a novemberi nagygyűlés a szentszéki vétó miatt kiüresedetté és lényegében okafogyottá vált, ha pedig akkor megtartották volna az egyhetes lelkigyakorlatot, sem a vétó, sem a mostanra időzített médiatámadások nem hozták volna DiNardo-t és a USCCB-t ilyen rendkívül kellemetlen, megalázó helyzetbe.
(Forrás és fotó: Associated Press)
Kapcsolódó cikkeink:
- Megtiltotta a szentszék az amerikai püspöki karnak, hogy McCarrick ügyében vizsgálatot indítson
- Viganò ügyben megúszásra játszik a Vatikán?
- Viganò érsek vallomásai (teljes cikklista)
- A Viganò-vallomások eddigi hatásai (teljes cikklista)
