A Crux online katolikus magazin birtokába jutott levelezés a laicizált egykori amerikai bíboros, Theodore McCarrick, és a szentszék között igazolja a volt apostoli nuncius, Carlo Maria Viganò érsek több eddig vitatott állítását is. A leveleket és emaileket McCarrick egykori személyi titkára, Msgr. Anthony J. Figueiredo jutatta el a magazin szerkesztőségének. Az anyagot, egy tízoldalas összefoglaló jelentéssel kiegészítve a pap azóta egy honlapon is közzétette.

A vádak szerint Theodore McCarrick papokkal és papnövendékekkel szemben követett el sorozatos homoszexuális visszaéléseket. Az egykori nyugalmazott washingtoni érsek bíborosra akkor irányult csak nyilvános figyelem, amikor 2018-ban kiderült, hogy az általa molesztáltak között kiskorúak (mára felnőttek) is vannak. A botrány hatására Ferenc pápa megfosztotta a bíborosi rangjától és laicizálta őt.

Carlo Maria Viganò érsek tavaly augusztusban adott ki egy több oldalas írott vallomást, amiben azzal vádolta Ferenc pápát és több, a pápasága alatt magas egyházi rangig jutott személyt, hogy összejátszottak az őket segítő McCarrickkel a bűnei eltitkolásában, Ferenc pápa pedig nemcsak bizalmi pozícióba emelte őt, de fontos egyházdiplomáciai feladatokat is bízott rá. Az érsek szerint Ferenc pápa annak ellenére tette ezt, hogy nemcsak McCarrick homoszexuális molesztálásairól volt tudomása, de azokról a nemnyilvános szankciókról is, amiket ezért még XVI. Benedek pápa szabott ki a volt bíborosra.

Viganò érsek a vallomásában név szerint is említette Donald Wuerl bíborost, McCarrick utódját a washingtoni érseki székben. A volt nuncius szerint Wuerl segítette McCarricket Benedek pápa szankcióinak kijátszásában és a szabad mozgásban. Wuerl bíboros mindvégig következetesen tagadta ezt, még a televízió kamerái előtt is, azt állítva, hogy nem tudott McCarrick egyetlen szexuális visszaéléséről sem. Idén januárban azonban maga az egykori saját egyházmegyéje buktatta le őt, amikor bizonyítékokat adtak ki arra vonatkozóan, hogy Wuerl évekkel ezelőtt levelezett a szentszékkel McCarrick visszaéléseivel kapcsolatban. Bár a botrány hatására Wuerl végülis lemondott az érseki tisztéről, továbbra is pápaválasztó bíborosként vesz részt az Egyház életében.

McCarrick május 28-án napvilágra került levelezése most megerősítette, hogy valóban léteztek az ellene kiszabott egyházi szankciók, amelyeket 2008-ban még XVI. Benedek pápa rendelt el. A levelezésből az is kiderül, hogy Donald Wuerl bíboros tudott ezekről a szankciókról, és részt is vett a róluk a szentszékkel folytatott kommunikációban.

Jóllehet a szankciók részletei hivatalos forrásból egyelőre nem kerültek nyilvánosságra, McCarrick a leveleiben rájuk válaszolva ígéretet tett rá, hogy a szentszék kifejezett engedélye nélkül sehová sem utazik, és hogy lemond minden tisztségéről, amelyet a Vatikánban és az Egyesült Államok Katolikus Püspöki Konferenciájában (USCCB) betöltött. A bíboros ugyanakkor fellebbezni próbált a szentszéknek azzal az eltiltó rendelkezésével szemben, hogy Rómába sem teheti be a lábát.

McCarrick az egyik levelében azt is világossá tette, hogy a Vatikán szerette volna "elkerülni a nyilvánosságot" az ügyében (nem mellesleg miután a papokkal és papnövendékekkel szembeni molesztálásainak szentszéken kívüli jogi rendezése is nem nyilvánosan történt, a felek beleegyezésével), és ezért a vele szembeni egyházi szankciókat nem nyilvánosan szabták ki.

A levelezésből világosan kiderül, hogy a korlátozásokat McCarrick fokozatosan elkezdte figyelmen kívül hagyni (az utódja, Wuerl segítségével), már XVI. Benedek pápa idejében is, Ferenc pápasága alatt pedig már nemcsak teljesen visszatért a korlátok nélküli utazásokhoz, de fontos diplomáciai feladatokat is kapott a pápától: egyike lett például azoknak az egyházi méltóságoknak, akik a sokat vitatott 2018-as kínai-vatikáni egyezményt tető alá hozták.

McCarrick újbóli aktivitása Benedek pápa lemondása után nem maradt titokban. 2013 és 2017 között a bíboros rendszeresen jelentéseket küldött Ferenc pápának is az útjairól és tevékenységeiről.

Bár McCarrick azt elismerte, hogy többször is egy ágyba bújt általa kiválasztott és a tengerparti nyaralójába hívott papnövendékekkel, azt a leveleiben mindvégig tagadta, hogy szexuális kapcsolatba került volna bármelyikükkel. Mint 2008-ban írta, ahogy az amerikai molesztálási botrányok a 2000-es évek elején elkezdtek napvilágra kerülni, belátta, hogy "meggondolatlan és ostoba" dolog papnövendékekkel megosztania az ágyát, ezért véget vetett ennek a szokásának.

McCarrick nyilvánosságra hozott levelei a 2008-2017-es éveket fedik le. Ezek alapján az látszik, hogy a vele szemben kiszabott szankciókról a szentszéki államtitkár (XVI. Benedek idejéből), továbbá a Püspöki Kongregáció prefektusa és az USA pápai nunciusai is tudtak, és bár McCarrick tevékenységével szemben kifogást emeltek, ez nem akadályozta meg őt abban, hogy a szankciókat többször is megsértse.

Egyik levelében McCarrick azt írta, hogy a szankciókat megvitatta Wuerl érsekkel még 2008-ban, és hogy az érsek "segítségnyújtása és megértése, mint mindig, nagy segítséget és testvéri támogatást jelentenek a számomra". Egy az amerikai pápai nunciusnak küldött 2008-as levelében McCarrick azt is leírta, hogy a vele szemben kiszabott szankciókat részletező szentszéki levelet Wuerl érsekkel is megosztotta.

A levelezést nyilvánosságra hozó Anthony Figueiredo (lásd a jobboldali képen) ma New Jersey állam Newark városában szolgál papként. Maga Theodore McCarrick szentelte őt pappá 1994-ben, majd a bíboros személyi titkára volt 1994 szeptembere és 1995 júniusa között. Később, 19 éven át, összekötő személyként közvetített a szentszék és McCarrick között, amikor a bíboros római útjait kellett szervezni, és a bíboros Rómába látogatásai során szintén személyi titkári feladatokat látott el.

A Crux magazin a Figueiredo atya által nekik bemutatott emailes levelezést számítástechnikai szakértővel is ellenőriztették, aki megerősítette, hogy az emailek McCarrick személyes postafiókjából származnak.

Anthony Figueiredo a tettének magyarázatában ragaszkodott ahhoz, hogy Ferenc pápa iránti "teljes hűséggel" cselekszik, és hogy a levelezést erkölcsi, és nem politikai motivációkból hozta nyilvánosságra.

Mint egy olyan pap, akit az akkor még érsek McCarrick szentelt fel, és aki közelről szolgálta őt, gyakran elmélkedem azon, mennyi kárt - ami oly sokak fizikai, pszichés, és lelki életét érte - el lehetett volna kerülni, ha a korlátozásokat nyilvánosan szabták volna ki, és ha rögtön a kiszabásukkor betartatták volna őket.

- írja Figueiredo atya.

Róma szankciói

Egy 2008. augusztus 25-én kelt levelében McCarrick azt írja az azóta már elhunyt olasz érsek Pietro Sambinak, az Egyesült Államok akkori pápai nunciusának, hogy "készen állok elfogadni a Szentatya rám vonatkozó akaratát". McCarrick ugyanitt utal arra, hogy több előadását is már lemondta, valamint megemlíti azt is, hogy a szentszék egy kolostorba vagy egy hospice otthonba való beköltözésre utasította.

McCarrick a levelében ugyanakkor arra figyelmezteti a nunciust, hogy egy ilyen hirtelen változás az életében azt a benyomást keltené, hogy Róma "félreállította" őt, "az ezzel járó publicitás pedig pontosan az, amit Re bíboros szeretne elkerülni". Az olasz Giovanni Battista Re abban az időben a Püspöki Kongregáció prefektusaként szolgált.

A kapcsolódó emailváltásból kiderül, hogy maga Re küldött egy levelet Sambin keresztül McCarricknek, amiben a bíboros érsekkel szemben kiszabott szankciókat részletezte. Az emailekből az is látható, hogy Re bíboros leveléből kell, hogy létezzen másolat Rómában, a Püspöki Kongregáció irattárában, valamint a washingtoni pápai nagykövetségen is.

Egy héttel később McCarrick Tarcisio Bertone bíborosnak, az akkori szentszéki államtitkárnak írt, amiben azt állította, hogy a vele szembeni vádak csupán a személyes "ellenségeitől" származnak, akik azért támadták meg őt, mert éveken keresztül "középen" állt, liberálisokat és konzervatívokat is megsértve ezzel.

McCarrick a leveleiben elismeri, hogy megosztotta az ágyát papnövendékekkel. Mint írja, "ez sohasem titokban vagy zárt ajtók mögött történt", és hogy "sohasem volt szexuális kapcsolatom senkivel, sem férfival, nővel, vagy gyerekkel, és soha nem is próbálkoztam ilyen cselekedetekkel".

McCarrick szerint bár Re bíboros "az Egyház javát tartja szem előtt", ugyanakkor ez őrá is igaz. Mint írja, emiatt hajlandó lemondani minden további meghívásáról, azokat azonban, amelyek még a naptárában szerepelnek, teljesíteni kívánja, mivel a lemondásuk nyilvános magyarázatot igényelne. Figueiredo atya azt állítja, hogy McCarrick megkérte őt, hogy fordítsa le olasz nyelvre ezt a levelét, a pap azonban itt nem teljesen biztos abban, hogy a levél ténylegesen meg is érkezett Bertone bíboroshoz.

Egy Figueiredo atyának 2008 októberében küldött emailjében McCarrick azt írja, hogy Re bíboros megtiltotta neki, hogy az engedélye nélkül nyilvánosan mutatkozzon, és hogy arra utasította őt, hogy minden Rómában és az amerikai püspöki karban betöltött pozíciójáról azonnali hatállyal mondjon le.

Re bíboros McCarricket a Rómába való utazásoktól is eltiltotta, ez ellen azonban McCarrick fellebbezett. Azzal érvelt, hogy bíborosként ő egyúttal Rómának is a papja, szeretné továbbá Rómában köszönteni a pápát és az ő áldását kérni tőle. Emellett azonban azt is írta, hogy szeretne "aktív maradni, csendesen és feltűnésmentesen" folytatni a szentföldi békéért, a keresztény-muszlim párbeszédért, és a szegényekért végzett munkáját. "Ezeken az utakon mindig kommunikálok a nunciusokkal, ezért a bíboros tudni fogja, hogy épp hol vagyok." - írta a bíboros érsek.

McCarrick egy levelében azt is kifejtette, hogy ha Re bíboros "nem enged a tiltásaiból", úgy Bertone államtitkárhoz fog fordulni, és kihallgatást kér Benedek pápától. Több ezt követő email arról tanúskodik, hogy McCarrick egyre inkább figyelmen kívül hagyta a korlátozásokat: 2009-ben kétszer, 2010-ben pedig egyszer Rómába utazott, ahol "több, mint két év elteltével" végül XVI. Benedek pápával is találkozott.

2012-ben McCarrick már Dohába, Írországba, Bejrútba, Jordániába, Egyiptomba, Thaiföldre, Mianmarba, Kambodzsába, Hong Kongba, a Szentföldre, és Fehéroroszországba is elutazott. Az utazásai Ferenc pápa megválasztásával váltak gyakoribbá. A Figueiredo atyának küldött leveleiből kiderül, hogy McCarrick egyházi megbizatásokat teljesítve lényegében körbeutazta a világot, miközben folyamatos kapcsolatban állt az Egyház magasrangú hivatalnokaival, továbbá Kína, Közép-Ázsia, Ciprus, a Balkán, a Közel-Kelet, Libanon, Marokkó, Irak, Irán, Kurdisztán, és a Fülöp-szigetek vezetőivel.

Wuerl szerepe

A Crux-nak eljuttatott levelezés azt mutatja, hogy Wuerl nemcsak a szankciók felemás kivitelezésében volt McCarrick partnere, de a bíboros arra is gondosan ügyelt, hogy Wuerlt folyamatosan informálja az ügye fejleményeiről.

A Sambinak küldött 2008-as levelében McCarrick azt írja, hogy megbeszélte a szankciókkal kapcsolatos teendőket Wuerl-lel, és hogy ezekben az érsek "segítségnyújtása és megértése, mint mindig, nagy segítséget és testvéri támogatást jelentenek a számomra". McCarrick itt azt is leírja, hogy Re levelét, amelyben a prefektus a szankciókat részletezi, megmutatta Wuerl érseknek is. Szintén egy levelében McCarrick arról is beszámol, hogy maga Wuerl érsek segít neki az új lakóhelyére költözésében, ahová a szankciók miatt kénytelen menni.

McCarrick magát Figueiredo atyá kérte meg arra, hogy a leveléből, amelyben Re bíboros egyes döntéseivel szemben érvel, egy másolatot adjon át Wuerl érseknek, hogy annak tartalmáról ő is értesülhessen.

McCarrick és Kína

McCarrick Ferenc pápasága alatt helyreállt utazásainak egyik kiemelt célpontja Kína volt. Bár a Crux által megvizsgált emailek és levelek egyike sem bizonyítja egyértelműen, hogy McCarricknek közvetlen szerepe volt a 2018. szeptemberében aláírt kínai-vatikáni egyezmény megkötésében, a magazin szerkesztősége szerint ugyanakkor a levelezésben erre utalnak a jelek.

2013 novemberében McCarrick egy Ferenc pápának küldött levelében utalt a Kínában végzett diplomáciai tevékenységére. "Elhalasztottam a visszautamat Kínába, a legközelebbi utam előtt pedig feltétlenül beszélni fogok Parolin érsekkel" - írta Pietro Parolint említve, akit Ferenc pápa egy hónappal korábban a szentszék államtitkárának nevezett ki. "Ennek a területnek ő nagy szakértője, és remélem, hogy ellát majd tanácsokkal, mielőtt ismét ebbe a komplex országba megyek." - tette hozzá.

Egy évvel később, 2014 novemberében McCarrick azt írta Figueiredo atyának, hogy az amerikai hálaadás napján Rómából Kínába fog utazni, és december 1-jén tér vissza. Megköszönte az atyának a "legutóbbi segítségnyújtását", és azt írta: "talán ez komoly változást fog eredményezni a Kínával kapcsolatos politikánkban".

Szintén Figueiredo atyának McCarrick azt írta: "Biztos vagyok benne, hogy Parolin bíboros fogadni fog", amikor legközelebb Rómában jár, "mivel ő is érintett a kínai utamban".

2015. szeptemberében, nem sokkal Ferenc pápa USÁ-ban tett pápai látogatása után McCarrick azt írta a Szentatyának:

Amikor ön olyan derűsen köszöntött engem Washingtonban, mint a külügyi szolgálat külsős tagját, ezt felhívásnak vettem arra, hogy amatőrként is folytassam ezt a szentszék külkapcsolataiért végzett rendkívül nemes munkát. A kapcsolatainkat Kínával szerény szinten fenntartottam.

A bíboros 2016 januárjában ismét írt Ferenc pápának:

Ősz óta nem tértem vissza Kínába, de bizonyos jelzéseket kaptam arra vonatkozóan, hogy folytassam a párbeszédet e nagyszerű ország egyes vezetőivel. Folyamatosan kapcsolatban voltam Parolin bíborossal és munkatársaival, és úgy gondolom, ők támogatják, hogy más utakon is folytassam a lehetséges jövőbeli tárgyalások előmozdítását.

Egy hónappal később McCarrick Figueiredo atyának írta ezt:

Kedd este visszatértem [Washington] D.C.-be, majd csütörtök reggel Pekingbe repültem, és két nappal később tértem vissza D.C.-be. A kínai út oka egy meghívás volt, amit a Kommunista Párt korábbi főtitkárának fiától kaptam, aki még mindig nagyon közel áll Xi-hez [Xi Jinping elnökhöz].

A bíboros 2016 márciusában is küldött egy emailt Figueiredonak, az egyik római útja után:

A látogatásom rendkívül hasznos volt, és úgy tűnik, hogy a két projekt - Kína és az iszlám - továbbra is haladnak lassacskán előre. Megpróbálok kapcsolatban maradni Turkson bíborossal és Parolin bíborossal, hogy tájékozódjak a kínaiakkal tervezett találkozó fejleményeiről. Mindig attól félek, hogy alacsony prioritásra helyezik, és hogy elveszítünk egy újabb lehetőséget arra, hogy valami pozitívat tegyünk.

Ugyanebben a hónapban McCarrick arról írt a személyi titkárának, hogy megpróbál találkozót megszervezni Ferenc pápa és egy magasrangú kínai hivatalnok között.

Személyesen írtam Hu úrnak, a kínai kapcsolattartónak, valamint Parolin és Turkson bíboros uraknak az esetleges találkozóról. Úgy tűnik, a Vatikán érdeklődik a megvalósítása iránt, én pedig semmi problémát nem látok vele, mivel kifejezetten a környezetvédelemről és olyan dolgokról szólna, amelyek mind Kínát, mind a szentszéket - és a világon még sokakat - aggasztanak a jövővel kapcsolatban.

- szól McCarrick levele, amelyben Hu Depingre, Kína egyik vezető politikusára utal, aki egyúttal a kínai elnöknek is közeli barátja.

2017 januárjában McCarrick ismét Ferenc pápának írt:

Újabb felkérést kaptam, hogy jöjjek vissza és folytassam azokat a tárgyalásokat, amelyeket a különféle kínai delegációk elmúlt hónapokban tett látogatásai során kezdtünk meg. Egy hete Pekingbe tudtam utazni, és körülbelül öt vagy hat napot töltöttem ott. Találkoztam Hu miniszterrel, aki a Laudato Si-vel kapcsolatos megbeszélések szóvivője, és más olyan hivatalnokokkal, akik abban a kiváltságban részesültek, hogy találkozhattak Szentségeddel, és néhányszor a Vatikán egyes tisztségviselőivel is az elmúlt hat hónapban. Valamennyi megbeszélés nagyon barátságos és produktív volt, és azt jelezték, hogy a kínai kormány részéről továbbra fennáll a szándék a tárgyalások folytatására Szentségeddel és a szentszékkel.

 
Befolyásolás személyi döntésekben

A Crux birtokába jutott levelek betekintést adnak abba is, hogyan próbálta McCarrick bíboros Ferenc pápa személyi döntéseit is befolyásolni.

Egy 2013 novemberében Ferenc pápának írt levelében McCarrick arról győzködte a pápát, hogy Msgr. Robert Fuhrmannt, a McCarrick által 1986-2000 között vezetett newarki érsekség papját nevezze ki az alaszkai Fairbanks püspökévé. A bíboros az ajánlását arra alapozta, hogy Fuhrmann az érseki ideje alatt az ő személyes titkáraként dolgozott. McCarrick a levelében azt is megemlítette Ferenc pápának, hogy Fuhrmannt Viganò érseknek (az Egyesült Államok akkori pápai nunciusának) is ajánlotta jelöltnek Fairbanks püspöki székébe. A bíboros próbálkozása ebben az ügyben nem járt sikerrel: Fairbanks püspöke 2014 novemberében a detroiti érsekségből érkező Chad Zielinski lett, míg Fuhrmann New Jersey-ben maradt, plébánosként.

Egy másik ügyben McCarrick bíboros arra igyekezett rávenni Ferenc pápát, hogy vétózza meg azt a személyt, akit Donald Trump elnök az Egyesült Államok nagyköveteként küldene a Vatikánba. A 2017 január 27-án Ferenc pápának írt levelében arra figyelmezteti McCarrick a pápát, hogy a Trump adminisztráció George Weigelt, az elismert katolikus szakértőt, II. János Pál pápa életrajzíróját készül megnevezni Amerika nagykövetjelöltjeként:

Azt beszélik itt Washingtonban, hogy az új amerikai kormány jóváhagyási kérelmet adott be a szentszéknek az új nagykövet személyére. Az egyik emlegetett név George Weigelé. Ő egy meghatározó katolikus hang az Egyesült Államokban, és egyike Szent II. János Pál életrajzíróinak. Az Egyesült Államokban ő a katolikus egyház ultrakonzervatív szárnyának vezéralakja, aki a múltban nyilvánosan kritizálta Szentségedet. Az amerikai püspökök közül sokunknak erőteljes kifogásai vannak azellen, hogy őt egy ilyen pozícióba nevezzék ki, ahol az ön tanítását ellenezve egy hivatalos fórumhoz jutna.

"Örömmel megvitatnám ezt önnel és a Kúria magasrangú tisztségviselőivel is." - teszi hozzá McCarrick a levelében. A levelezésből nem derül ki, hogy ezügyben sor került-e személyes egyeztetésre McCarrick, Ferenc pápa, és "a Kúria magasrangú tisztségviselői" között. Az azonban bizonyos, hogy Trump elnök 2017 májusában végülis Callista Gingrichet nevezte ki az Egyesült Államok vatikáni nagykövetének.

(Forrás: Crux)