Mint ismeretes, Ferenc pápa 2018. augusztus 1-jei hatállyal megváltoztatta a Katolikus Egyház Katekizmusának 2267-es, a halálbüntetéssel foglalkozó pontját.

A halálbüntetés kiszabását az Egyház egészen Ferenc pápáig erkölcsileg olyan cselekedetnek minősítette, amely nem bensőleg rossz, hanem amelyet csak a helytelen erkölcsi körülmények vagy a rossz szándék tehetnek bűnössé. Az Egyház mindig is elismerte nemcsak az egyén, de egy közösség vagy társadalom jogát is az önvédelemre, amelynek erkölcsileg megengedett eszköze a törvényes hatalom által gyakorolt halálbüntetés is lehet.

A halálbüntetés nem bensőleg rossz volta az Egyház szerint a természetes erkölcsi törvényből levezethető, amelyet tanításként ugyanakkor a Szentírás is megerősít, és amelyet az egyházi tanítóhivatal többször kimondva, töretlen folytonossággal tanított. Ilyen módon ez az erkölcsi tanítás a rendes és egyetemes tanítóhivatal gyakorlásaként tévedhetetlennek és megváltoztathatatlannak mondható.

Abban a katolikusok között elismerten vita lehet - és van is -, hogy a halálbüntetés alkalmazását mely körülmények és szándékok tehetik bűnössé. Szent II. János Pál pápa egy 1997-es változtatásban fontosnak tartotta a Katekizmus 2267-es pontjában azt is rögzíteni, hogy szerinte "napjaink" körülményei olyanok, hogy bűnelkövetők kivégzésének szükséges volta "immár nagyon ritka, ha egyáltalán előfordul". Többek között egy 2004-es tisztázó levélben a Hittani Kongregáció azonban kimondta, hogy a halálbüntetés alkalmazhatóságát alátámasztó szándékok és körülmények tekintetében lehetséges a katolikusok között a vélemények különbözősége, akár még a pápa véleményével szemben is.

Ilyen előzmények után történt meg mindenkit meglepve, hogy 2018-ban Ferenc pápa a Katekizmus 2267-es pontját átírva abban azt rögzítette, hogy "az Egyház az evangélium fényénél tanítja, hogy 'a halálbüntetés megengedhetetlen, mert vét a személy sérthetetlensége és méltósága ellen'".

Ferenc pápa egy 2017-es beszéde, amelyet a pont alátámasztásul hivatkozott, nem hagyott kétséget afelől, hogy Ferenc pápa lényegében bensőleg rossznak (vagyis a szándéktól és körülményektől függetlenül bűnösnek) mondta ki a halálbüntetés kiszabását, mi több, az Egyház eddigi tanítását a kérdésben tévedésnek nyilvánította. Az új tanítást szerinte immár "az Evangélium mélyebb megértése" és "a tanítás harmonikus fejlődése" az, ami indokolja és legitimálja.

A 2267-es pontban hivatkozott pápai beszédet elhagyva, önmagában az, hogy Ferenc pápa a pont új változatában a halálbüntetést "megengedhetetlennek" minősítette, sokaknak - nekünk is - fejtörést okozott, hogy ez vajon azt jelenti-e, hogy a halálbüntetést bensőleg rossz cselekedetnek minősítette át (amit pápaként sem tehetne meg). Láthatóan a pont magyarországi értelmezői sem értettek egyet ebben: míg Papp Miklós erkölcsteológus vitatható érveléssel azt erősítette meg felénk, hogy a halálbüntetés Ferenc pápa szerint sem bensőleg rossz, addig Máté-Tóth András vallástudós ennek épp az ellenkezője mellett állt ki.

Mint az elmúlt héten kiderült, a KEK 2267-es pontja kapcsán ugyanilyen zavarodott helyzetben vannak az Egyesült Államok katolikus püspöki konferenciájának tagjai is. A konferencia június 11-14-e között Baltimore-ban tartotta a legutóbbi rendes nagygyűlését, ahol csütörtökön (13-án) az ún. Amerikai Felnőtt Katekizmus megváltoztatott szövegének szavazással történő jóváhagyása is napirendre került. A szöveg megváltoztatását az Egyház rendes "nagy" katekizmusa 2267-es pontjának tavalyi átírása indokolta.

Az új szövegváltozat jóváhagyását a konferencia nagygyűlésén Robert Barron püspök, a püspöki kar evangelizációért és katekézisért felelős bizottságának elnöke kérte a püspöktársaitól. A bevezető mondatait követően Timothy Doherty püspök jelentkezett szólásra. Doherty püspök felidézte, hogy a katolikus sajtóban találgatások folytak arról, hogyan is kell értelmezni (az Egyház eddigi tanításának fényében) a "megengedhetetlen" jelzőt Ferenc pápa új katekizmuspontjában. A püspök ennek kapcsán Barron püspököt kérdezte arról, szerinte pontosan mit is jelent a 2267-es pontban ez a szó.

A kérdéstől láthatóan zavarba jött Barron püspök válaszként úgy fogalmazott: szerinte Ferenc pápa "ebben a pontban, ha úgy tetszik, egy bizonyos ékesszóló kétértelműséget" alkalmazott, amikoris "nem használta például a 'bensőleg rossz' kifejezést, de azért a kifejezés, amit használt, hasonló: 'megengedhetetlen', 'erkölcsileg elfogadhatatlan', satöbbi."

Barron püspök elismerte, hogy az Amerikai Felnőtt Katekizmusba a pont értelmezése vagy magyarázata helyett egyszerűen bemásolták Ferenc pápa szavait:

Amennyire tudtuk, megpróbáltuk lemásolni azt, ahogyan a pápa átírta ezt a tanítást. De arról nem bátorkodnék beszélni, hogy a pápa mit is gondol erről. Ez csupán az én értékelésem arról, hogy miért ezt a kifejezést használta. Mi csak megpróbáltuk nagyrészt lemásolni.

Az amerikai püspöki konferencia tagjai 194 igen, 8 nem, és 3 tartózkodó szavazattal elfogadták az Amerikai Felnőtt Katekizmus átdolgozott pontját.

Barron püspök felszólalása és eszmecseréje Doherty püspökkel ebben a videóban megtekinthető:

(Forrás: LifeSiteNews)